VEZÉRCIKK – Bár Victor Ponta augusztusig lebegtetni kívánja, indul-e az őszi államfőválasztáson, a napokban egyértelmű tanújelét adta szándékának.
2014. június 25., 20:102014. június 25., 20:10
2014. június 26., 15:182014. június 26., 15:18
Mégpedig azáltal, hogy beemelte kormányába a szociáldemokraták állandó jolly jokerét, a kolozsvári Ioan Rust, és ezzel a gesztussal annak megszerzését célozza, ami a rendszerváltás óta áhított, ám teljes egészében soha meg nem szerzett gyümölcsnek számít a PSD számára: az erdélyi választópolgárok szavazatait.
Ezekkel ugyanis választást szokás nyerni Romániában; a történelem tapasztalatait idézve: akié Erdély, azé az ország. És ezt nagyon jól tudták Ponta elődei is. Adrian Năstase az észak-erdélyi autópálya munkatelepének átadásával vágott neki a tíz évvel ezelőtti államfőválasztás kampányának, abban bízva, hogy a térség számára létfontosságú létesítmény építésének elindításával magához édesgeti a régió politikai értelemben jobbra húzó lakóit.
Az akkori kormányfő-pártelnök erőlködése duplán kudarcot vallott: a megmérettetésen alulmaradt Traian Băsescuval szemben, a sztrádából pedig az azóta eltelt évtized alatt mindössze félszáz kilométer készült el. A jelenleg börtönbüntetését töltő Năstase tanítványa és utódja, Ponta ugyanezt a stratégiát alkalmazva törekszik Erdély meghódítására, kihangsúlyozva az erdélyi embereknek: kormánya valamennyi közberuházását megvalósítja a régióban.
Kérdéses, hogy a Bechtel-sztráda vesszőfutása ismeretében a szociáldemokrata politikus célközönsége hisz-e még az effajta bukaresti ígéretekben, Rus személye pedig elegendő garanciát jelent-e a vállalások teljesítésére. Egyébként akut káderhiányra vall, hogy a PSD erdélyi szervezetei a kissé elnyűtt kolozsvári politikuson kívül képtelenek előrántani a cilinderből másvalakit, az alakulaton belül még ma is ő a becsületesség és a szakmai hozzáértés mintaképe.
Amit többek között annak köszönhet, hogy a Băsescu leváltását célzó második, 2012-ben rendezett népszavazás idején lemondott posztjáról, miután pártfelettesei nyomást gyakoroltak rá, hogy törvénytelenül módosítsa a választói névjegyzéket. Már csak ezért is érdemes figyelni, mihez kezd a Cotroceni-palota meghódítására szülőföldjén, Erdélyen keresztül nekiveselkedő PSD elrugaszkodott kampányígéreteivel.
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
December 10-e az emberi jogok világnapja, mivel 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
szóljon hozzá!