Nem árt felidézni a szerdán történtek tükrében, miért is vonult be Romániában a köztudatba a demokrácia „fekete keddjeként” 2013. december 10-e.
2017. január 18., 21:522017. január 18., 21:52
Az a nap, amikor egyes törvénytervezetek megszavazásával, illetve más előterjesztések napirendre tűzésével a parlamenti képviselők és szenátorok gyakorlatilag büntetlenséget próbáltak bebiztosítani maguknak. Például törölve a köztisztviselők köréből az államelnököt és a honatyákat, megszüntetve ezáltal a köztisztviselőkre vonatkozó büntetőjogi felelősségüket.
Szintén Btk.-módosítással megváltoztatták az érdekkonfliktus meghatározását, mégpedig úgy, hogy lehetetlenné váljék a közigazgatási tevékenység kivizsgálása érdekkonfliktus gyanúja esetén miniszterek, polgármesterek, önkormányzati képviselők ellen. Megjegyzendő: a törvényhozók akkoriban előzetes bejelentés nélkül, mondhatni suttyomban tűzték napirendre ezeket a kérdéseket. Szándékukban állt a fogvatartottak ezreinek kedvező amnesztiatörvényt is elfogadni, a közfelháborodás miatt azonban visszatáncoltak.
Bár az akkoriban kétharmados parlamenti többséggel rendelkező román balliberális hatalom által kieszközölt módosítások az alkotmánybíróság vétója miatt soha nem léptek hatályba, a szándék mindenki számára nyilvánvaló volt: „szupermentelmi jogot\" biztosítani a törvényhozók és más választott tisztségviselők számára. A romániai igazságszolgáltatási szervek, az ország nemzetközi partnerei azóta is a jogállam, valamint a korrupcióval szembeni küzdelem és a bűnüldözés elleni támadásként emlegetik a három évvel ezelőtti kísérletet.
Nos valami hasonlóval próbálkozott ezúttal a Grindeanu-kormány is, Klaus Johannis államfő váratlan és merész fellépése azonban kikergette az elefántokat a porcelánboltból. A háttérből Liviu Dragnea PSD-elnök által irányított kabinet részben a romániai börtönök túlzsúfoltságával, részben alkotmánybírósági döntésekkel takarózva próbált olyan intézkedéseket foganatosítani – ráadásul sürgősségi rendeletek útján, azonnali hatállyal –, amelyek megnehezítenék a bűnüldöző szervek munkáját, másrészt számos, börtönbüntetését töltő vagy az ügyészség által bíróság elé állított közszereplőt mentesítene a felelősségre vonás alól. Köztük mindenekelőtt magát az „árnyék-miniszterelnökként\" is emlegetett, tavaly felfüggesztett börtönre ítélt Dragneát, akit egy másik ügyben egyebek mellett hivatali visszaélésre való felbujtással vádolnak.
Mindössze idő kérdése volt tehát, mikor próbálják meggyengíteni a jogállamiság alappilléreit a balliberális koalíciónak az igazságszolgáltatás célkeresztjébe került vezetői (ne feledkezzünk meg a vádlotti minőségében az „ügyészállam\" rémképével riogató Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnökről), és mindezt azért, hogy a saját bőrüket mentsék. Hiszi-e még valaki ezek után, hogy a büntetett előéletű Dragnea nem készül elhárítani maga elől a miniszterelnökségét meghiúsító törvényes akadályt? Lám, újabb veszélyek fenyegetik a hazai jogállamiságot és demokráciát. Nem kellene hagyni visszatérni az elefántokat a porcelánboltba.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!