VEZÉRCIKK – „Először fordul elő velem, hogy szégyellem magam amiatt, hogy ebben az országban élek. Románok = tolvajok.” Nem, nem a kolozsvári Sabin Ghermannak lett elege ismét Romániából, és még csak nem is egy forrófejű erdélyi magyarnak a többségi honfitársaival szembeni kifakadásáról van szó.
2017. február 01., 19:572017. február 01., 19:57
Andreea Răducan olimpiai és világbajnok tornásznál szakadt el a cérna azok után, hogy az előzetes aggályok és tiltakozások dacára a bukaresti kormány módosította a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást. Az intézkedés nyomán a kolozsvári Aurelia Cristea volt parlamenti képviselő, egykori miniszter arra hivatkozva lépett ki a PSD-ből, hogy nem kívánja többé a nevét adni a kormánypártot irányító „bűnözői csoporthoz\". Lassan országszerte mindennapossá válnak az utcai tüntetések, bukaresti lakosok és panziótulajdonosok ingyenszállást biztosítanak azoknak a vidékieknek, akik részt kívánnak venni a fővárosi megmozdulásokon.
Ha esetleg eddig valaki nem érezte volna át a tavaly decemberi parlamenti választáson hatalomra jutott román balliberálisok leplezetlen szándékának súlyosságát, hát a fenti reakciók alapján megvilágosodhat. Azok után, hogy a Grindeanu-kormány kedden este előzetes bejelentés nélkül, suttyomban tűzte napirendjére a rendkívül vitatott és bírált rendelet- és törvénytervezeteket, immár senkinek se legyenek kétségei afelől, hogy a választási csalónak minősülő Liviu Dragnea és a többek között hamis tanúzással vádolt Călin Popescu-Tăriceanu vezette koalíció hadat üzent az igazságszolgáltatásnak, megpróbálva gátat szabni a korrupcióellenes küzdelemnek is.
No de ne essünk az RMDSZ hibájába, és ne ragadjunk le csupán a Btk.-módosítás formájánál. Elvégre ennél is vérlázítóbb maga az intézkedés tartalma, az, hogy számos bűncselekményt – közöttük mindenekelőtt a hivatali visszaélést, a hanyag kezelést, az érdekellentétet és a bűnpártolást – „megszelídített\" a háttérből Dragnea által, és mindenekelőtt a PSD-elnök megmentése érdekében dróton rángatott bábkormány. A Dragneán kívül politikusok és köztisztviselők – és ne feledjük: vádlottak – százait tisztára mosó kormány kevesebb mint egy hónappal a beiktatása után elérte, hogy nagyobb veszélyt jelent a demokráciára és a jogállamiságra, mint bármelyik eddigi elődje az elmúlt 27 évben.
Ezek után felmerül a kérdés: miként lehet megálljt parancsolni ennek a politikai bányászjárásnak? Bár a Btk.-módosítás az alkotmánybíróság asztalára kerül, a taláros testület valószínűleg nem tudja megakadályozni annak tíz napon belül történő hatálybalépését. Egyedül abban bízhatunk, hogy a tiltakozó akciók, a népharag, valamint a Brüsszelből, Berlinből és Washingtonból érkező nemtetszések hatására maga a kormány fog visszakozni, elejét véve a súlyos és mély politikai válságnak, ne adj isten, az utcai zavargásoknak. Végeredményben Dragnea és bandája nemcsak a romániai demokrácia és jogállam megroppanását kockáztatja, hanem azt is, hogy egy politikai klikk miatt milliók fogják szégyellni, hogy közük van ehhez az országhoz.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!