JEGYZET – Ahogy közeledik az elnökválasztás időpontja, a kormányoldal csalafinta ötletekkel igyekszik megnyerni a csodákra mindig éhes jónépet, s mivel leginkább a saját egészsége foglalkoztat mindenkit, egyetlen érintéssel beindították a mágikus gombot.
2014. szeptember 28., 20:442014. szeptember 28., 20:44
Nagyérdemű publikum, figyelem, figyelem, ezennel megnyitjuk az örök egészség aranykapuját! Belépő kizárólag mágneskártyával, aminek szétosztását máris megkezdte a postások hada. Képtelenség elszalasztani az átvételhez elengedhetetlen tudnivalókat, legföljebb egy-egy nem olvasó, híreket nem hallgató, szomszédok nélküli hegyormon tengődő remete nem tudja meg, hogy a postás kétszer is csengetni fog, s csak a második sikertelen kísérlet után helyezi letétbe a kártya anyaméhét jelentő irodába ezt a világszínvonalú csodát.
Merthogy csúcstechnológia, ahhoz nem fér semmi kétség! Nem hazai találmány ugyan, rakottabb tájakon már rég ismerik és használják, na de a bevált tapasztalatot átvenni igazán nem szégyen. Egyszóval beindult az üresjárat, s most zúg, zakatol, dübörgésétől saját szavunkat sem hallani. S hogy miért is merészelek én a legszentebb kincsünkkel, egészségünkkel kapcsolatosan üresjáratról beszélni?! Elment volna a maradék józan eszem is?!
Nem, még nem ment el, de már nem sok híja van, még egy-két hasonló csalafintaság és vége. Mert a postások kirajzásán kívül egyéb nem történt. Épp ellenkezőleg: nem igazán tudni, hogy a kártyára milyen, legintimebb szféránkba vágó adat kerülhet fel, honnan veszik az adatokat, illetve a háziorvos hol vásárolhatja majd meg a kártyaleolvasót.
Arról sem beszélnek, mi történik azokkal az egyébként makkegészséges fiatalokkal vagy kevésbé fiatalokkal, akiknek napjaik nem azzal kezdődnek, hogy aláírják a jelenléti ívet az orvosi rendelők várószobájában, de egy sajnálatos esemény miatt netán kórházba kerülnek, s mire az azonosításuk beindulna, ne adj isten, már késő volna. Csak mert valaki(k)nek ugyanolyan jó üzlet volt ez a kártyamese, mint évekkel ezelőtt az egészségügyi füzetkék, illetve lapocskák nyomtatása.
Az sem mellékes, hogy a postások ízületei sem rozsdásodnak be, úgy nyüzsögnek, mint a régi szép időkben, úgyhogy senki ne kövesse az én morgolódásaimat az átgondolatlan, középen elkezdett és ottfeledett folyamatról, hisz fő a jó messzire hallatszó dübörgés, a legfőbb pedig mindennek dacára – csak azért is – az egészség!
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
szóljon hozzá!