VEZÉRCIKK – Igencsak könnyedén dagad nemzetbiztonsági kérdéssé egy-egy kétes ügy Romániában.
2016. augusztus 19., 12:212016. augusztus 19., 12:21
Az elmúlt napokban a Sky News brit hírtelevízió által készített, az állítólagos romániai fegyverkereskedelemről szóló riport „ütötte meg a mércét”: az újságírókat immár gyanúsítottként kezelik, az „interjúalanyok” pedig előzetes letartóztatásukat töltik.
Egyelőre annyit vehetünk biztosra, hogy átverés történt, de azt első ránézésre nagyon nehéz megállapítani, hogy valójában melyik fél forgatókönyve szerint zajlottak az események. Merthogy ugye a film szereplői szerint a brit tévések húzták csőbe őket, mondván, csupán mozgóképes illusztrációt készítenek a témához, és jelezni fogják a riportban, hogy rögzített történetük fikció. Nem így történt: a Sky News virágzó romániai fegyverkereskedelmről számolt be. Az újságírók továbbra is kitartanak amellett, hogy riportjuk valós tényeken alapul, a beszámoló készítője, Stuart Ramsay pedig azzal magyarázta a hatósági reakciókat, hogy a kormányintézményeket „zavarja az ügy”.
Zavarja bizony: a rendőrség, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály és a bukaresti kormány is előre megrendezettnek nyilvánította a videót, a szereplők előzetes letartóztatását pedig azzal az indoklással hagyta jóvá a bíró, hogy a hamis információk közlése nemzetbiztonsági veszélyforrásként értékelhető. Pedig nehezen elképzelhető, hogy mondjuk a brit tévések fogják magukat, és kitalálnak egy sztorit azzal a céllal, hogy majd jól aláássák a román államot, mint ahogy a szereplőkről sem lehet azt gondolni, hogy ha netán ők verték át az újságírókat, akkor azt nem a sima pénzszerzés céljával tették. De a „nemzeti érdek” úgy kívánja, hogy minél nagyobb feneket kerítsenek az ügynek: az állam mindenképpen el akarja hitetni polgáraival, hogy most nagyon megvédi őket, a foltot pedig azonnal el kell tüntetni az amúgy természetesen makulátlan országimázsról.
Az ügy „pikantériája”, hogy a riport letartóztatott szereplői erdélyi magyarok – talán ez is közrejátszhat az eset felfújásában, hiszen tudjuk, hogy például akár egy-egy rossz fordításból kiindulva (Tőkés László védhatalmi státusos vagy Antal Árpád fekete márciusos kijelentése) milyen könnyen elvetik a sulykot az őrző-védő hatóságok, a kézdivásárhelyi „terrorügyről” nem is beszélve. Egy tévés átverés ma nagyobb nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mint mondjuk a deveselui rakétavédelmi rendszer vagy az amerikai nukleáris fegyverek esetleges ideköltöztetése Törökországból. Dehát mindenki úgy súlyoz, ahogy akar, a hírérték megállapítása nem egyszerű dolog.
A bukaresti koalíciós pártok közötti vagdalkozásokat elnézve egyre inkább az az érzése az embernek, hogy a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) sikerült feltalálnia egy sajátos politológiai hibridet: az ellenzéki kormánypártot.
Valljuk be, nem túl gyakori, hogy egy ország államfője és miniszterelnöke a nyilvánosság előtt kijelentse: megszavazná országa államiságának felszámolását.
A román külpolitika, illetve tágabb értelemben vett stratégia állapotát kiválóan tükrözi Ilie Bolojan miniszterelnök Venezuelával kapcsolatos kijelentése, miszerint az ottani események kapcsán Románia az EU-val megegyező álláspontot fog képviselni.
Közhellyé vált, hogy a gépkocsi már nem luxus, a megfelelő tömegközlekedési alternatívák nélkül alapvető szükségletté vált a mindennapokban. Egy olyan jog, amelynek szükségességét sok esetben nem lehet vitatni, viszont nem alanyi jog. Tenni kell érte.
Január 3-a, vagyis a venezuelai elnök mandátumának idő előtti lezárultát eredményező amerikai „rendészeti akció” óta a maga teljes valójában csodálható meg a 19. századi Monroe-elv áramvonalas, a 21. század követelményeihez igazított 2.0-s verziója.
Persze némi joggal vetheti fel bárki, hogy miközben Romániában az alkotmánybíróság a PSD hathatós közreműködésével éppen alkotmányos válság kirobbantásán ügyködik, miért lamentál valaki boomerbe oltott X-generációsként néhány zenecsatorna bezárásán.
Na, már csak ez hiányzott! – kommentálhatnánk a viccbeli poénnal az alkotmánybíróságnál uralkodó állapotokat. Csakhogy ez nem vicc. A taláros testületnek sikerült elérnie, hogy az eddigi pénzügyi és politikai krízist újabbal tetézze: alkotmányossal.
Képzeljék el, hogy a román parlament olyan törvényt fogad el, amely akár börtönbüntetéssel is sújthatóvá teszi, ha valaki kijelenti, hogy Románia nem az 1918-as gyulafehérvári román gyűlés nyomán, a „nép akaratából” szerezte meg az Erdély fölötti uralmat.
Teljes hőfokon ég Magyarországon a jövő tavasszal rendezendő országgyűlési választást megelőző kampány, és a politikai csatazaj közepette időnként a nemzetpolitika is terítékre kerül.
Miközben a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje súlyos visszaélésekre világít rá a román igazságszolgáltatási rendszerben, azért megjegyezhetjük: a tényfeltáró riporttal jókora szívességet tett a kormánynak.
szóljon hozzá!