VEZÉRCIKK – A Román Kupa a Székelyföldön marad! – írta örömittasan Mădălin Guruianu sepsiszentgyörgyi tanácsos, miután szülővárosa női kosárlabdacsapata, a Sepsi-SIC ismételten megnyerte a második legrangosabb hazai viadalt.
2016. február 09., 19:372016. február 09., 19:37
A liberális politikus Facebookon közölt bejegyzésében megköszönte a Brassóban megrendezett torna vendéglátóinak, hogy példamutatóan szurkoltak a fináléban alulmaradó kedvenceiknek – nem úgy, ahogy például Târgoviştén vagy Bukarestben fogadják a Sepsi csapatát „ki az országból...” jellegű rigmusokkal, Románia sűrű éltetésével.
Guruianu azt is megjegyzi, utóbbi ellenfelek drukkerei nem fogják fel, hogy tulajdonképpen nekik is szurkolnak, amikor bőszen Románia nevét éltetik, hisz a Székelyföld szívében található Sepsiszentgyörgy ugyanúgy az ország része, nem azon kívül fekszik.
A városi tanácsos állásfoglalását bizonyára nem övezi majd akkora felhajtás a román médiában, mint mondjuk azt a „megbotránkoztató” tényt, miszerint Szentgyörgyön minden meccs előtt eléneklik a székely himnuszt. A Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma bizonyára nem kürtöli világgá a román válogatott játékosokat is soraiban tudó csapat sikerét, mert nem passzol a nacionalista, rendre etnikai konfliktust szító diskurzusukba.
Nem passzol, mert a szentgyörgyiek diadala nem szétválaszt, hanem összehoz: egy város, egy régió, a Székelyföld sikere. Így érzik a Guruianuhoz hasonló helyiek, egy olyan közösség, amely nemzetiségi hovatartozástól függetlenül büszkén felvállalja térsége értékeit, és nem a gyökerek eltüntetésén, a történelmi tények átírásán dolgozik.
A közigazgatási törvény szerint a Székelyföld nem létezik, és ezt immár jogerős bírósági döntés is kimondta egy turisztikai egyesület bejegyzését végül ellehetetlenítő perben. Most már tudjuk, hogy például a közigazgatásilag nem létező Bukovinát vagy a közigazgatási egységnek szintén nem tekinthető tengerpartot, hegyvidéket nyugodtan lehet állami támogatással népszerűsíteni, ám a Székelyföldet nem. Csakhogy nincs az a törvény, nincs az a bíróság, amely kitörölhetné, átírhatná az emberek fejében, szívében a szűkebb-tágabb értelemben vett szülőföld fogalmát – azt, amelyre a székelyföldi románok is büszkék.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
szóljon hozzá!