VEZÉRCIKK – Miközben Angliában – és nemcsak – hihetetlen futballcsodaként élik meg egy kiscsapat bajnoki címét, Romániában nyammogva emésztgetik, hogy új klub iratkozott fel az aranyérmesek dicsőséglistájára.
2016. május 03., 22:242016. május 03., 22:24
Mert bizony sokatmondó, a sporton jócskán túlmutató „körítésbeli” különbségek övezik a Leicester City, illetve az Astra Giurgiu csúcshódítását. A szigetországban mesebeli sikert arattak a „Rókák”, akiknek eredetileg a kiesés elkerülése volt a céljuk – nem véletlen, hogy az idény kezdetén 5000-szeres pénzt ígértek annak, aki történetük első bajnoki címére fogadott. Az East Midlands-i együttes pénzeszsákokat félreseprő diadala világraszóló tett, amely sokaknak visszaadja a reményt, a játék szépségét, örömét.
Eközben Giurgiuban is új bajnokot ünnepelnek. A csapat kiválóan teljesített – hétfő este félrészegen is győztek –, ám a klubtulajdonos nem lehet velük, hiszen börtönben van. Mondjuk ez nem meglepő, hiszen legfőbb riválisuk, a Steaua is úgy nyerte meg a korábbi három idényt, hogy fenntartója nagyrészt a rácsok mögül szurkolt nekik.
A 2012-ben Ploieşti-ről hipp-hopp átköltöztetett Astra – amely a szezonban átlagosan 2700 néző előtt játszott hazai pályán – már azzal nagyot alkotott, hogy elkerülte a csődeljárást, így pontlevonást sem kapott, és rajthoz állhat a nemzetközi porondon . Úgy képviseli bajnokként Romániát, hogy az ország futballrajongóinak számottevő hányada máris temeti a Liga 1 büszkeségét, mondván, hamarosan úgyis a felszámolt bajnokok sorsára jutnak, ahogyan az a futball-lufit eregető Urziceni-ben és Galacon történt.
Miközben Angliában a horribilis pénzösszegeket futtató sportkereskedelem felett aratott fennkölt győzelmet a Leicester, Romániában alig találni olyan befektetőt, aki a korrupcióellenes ügyészek vigyázó szeme előtt, tisztességes forrásokból fenntart egy versenyképes csapatot. A giurgiui siker hiába sporttörténelmi tett: a mai, nyakig sáros társadalmi viszonyok közepette sokan úgy érzik, nincs ebben semmi csodálatos: őket dobta a gép. Az ország labdarúgása még nem heverte ki a korruptak önpusztító uralmát – az ezt legyőző, a játékba vetett hitet visszaadó romániai Leicesterek diadalára még várni kell egy darabig.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!