VEZÉRCIKK – Mivel nem szimpatizálok a szociáldemokráciával, eszem ágában sincs aggódni a román Szociáldemokrata Párt (PSD) sorsa miatt.
2016. április 28., 20:392016. április 28., 20:39
Mégsem lehet elmenni szó nélkül az ámokfutás mellett, amelyet a párt vezetői elkövettek Liviu Dragnea pártelnök választási csalás miatti jogerős elítélése óta. Azzal ugyanis, hogy Dragnea helyett azt a Valeriu Zgonea ügyvezető elnököt zárták ki a pártból, aki fölvetette, egy elítélt személynek nincs mit keresnie a párt élén, úgy jártak el, mintha a Titanicon a jéghegyet észrevevő matrózt dobták volna ki a hajóról, ahelyett, hogy megpróbáltak volna lassítani, és elkerülni az ütközést.
Pedig az a helyzet, hogy az akkori államfő leváltásáról szóló, 2012-es népszavazáson halott polgárokat „feltámasztó” és leszavaztató Dragneának már az alapfokú ítéletet követően is legfeljebb egy vándorcirkuszban lett volna helye nekromanciával foglalkozó mutatványosként, nem pedig az ország egyik legnagyobb pártja élén. A legsúlyosabb, hogy a pártvezetés összezárt Dragnea mögött, ezzel azt sugallva: a PSD számára kisebb problémát jelent az, hogy egy elítélt vezeti, mint az, hogy valaki felhívja a figyelmet a problémákra.
Bár köztudott, hogy a PSD rendelkezik a legfegyelmezettebb szavazótáborral, amely amúgy rendszerint nem meggyőződésből szavazó polgárokból áll, hanem kampányajándékokkal megvásárolt emberekből, egy ilyen gesztus mégis visszavetheti a népszerűségi listákon az elmúlt hónapokban visszakapaszkodni látszó párt támogatottságát.
Bár mondhatnánk, hogy ez tipikus balkáni, bukaresti hozzáállás, a magyar közösség sem mentes a hasonló problémáktól. Persze a korrupció fenntartását saját pártja leendő képviselői számára célul kitűző Biró Zsolt MPP-elnök csak lebukott, amikor nyilvánosságra került az erről szóló hangfelvétel, és nem ítélték el jogerősen, mint Dragneát, hozzáállása hasonló: magyarázni próbálja a magyarázhatatlant, és ragaszkodik elnöki székéhez.
Igaz, Dragnea legalább meglebegtette, hogy előbb-utóbb lemondhat képviselői mandátumáról és pártelnöki tisztségéről. A kérdés az, nem lesz-e már túl késő, és nem okoz-e addig helyrehozhatatlan kárt pártja, illetve – ami sokkal fontosabb – az ország imázsának.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!