VEZÉRCIKK – Egyre többen tekintenek biztonsági kockázatként a Bukarestbe tervezett óriásmecsetre, amely Európa legnagyobb muzulmán központja lehet.
2015. július 07., 19:422015. július 07., 19:42
Legutóbb Traian Băsescu volt államfő kelt ki magából, aki a Törökországban lábadozó Victor Ponta kormányfőt 6000 muzulmán egyetemista Bukarestbe csábításával vádolta meg.
Tény, hogy a kormány ingyen, 49 évre bocsátott a kulturális muftiátus rendelkezésére egy 11 ezer négyzetméteres telket Bukarest szívében, ahol a romániai mozlimok a török állam több millió eurós hozzájárulásával mecsetet, könyvtárat, kulturális-oktatási központot, szociális menzát építenek. Juszuf Murat romániai főmufti – aki maga is a vallásos radikalizmus elterjedése ellen harcol – azonnal megcáfolta Băsescu kijelentéseit, mondván, Románia sosem lesz iszlám központ.
A nemzetközi helyzet ismeretében természetes az elővigyázatosság, ám az álszent reakciók hevességén megütköznek azok, akik jól tudják, hogy a román állam a „nemzet egyháza” révén milyen gátlástalan hagymakupolás honfoglalást hajtott végre.
Nemrég a nemzetközi sajtó is felfedezte, hogy Romániában még a gazdasági válság közepette is havonta 10 ortodox templomot adtak át, miközben az egészség- és tanügyi infrastruktúra romokban hever. Ráadásul – 130 évvel az eredeti ötlet törvénybe foglalása után – most épül a fővárosban a Nemzet Megváltása nevű ortodox óriáskatedrális, amely állítólag végül „csak” mintegy 100 millió euróba kerül, s amelyhez adólejeikkel hozzájárulnak a más vallásúak, így a mintegy 70 ezer romániai muzulmán is. Sőt az is köztudott, hogy a kormány évente több millió lejjel támogatja külföldi ortodox templomok megépítését.
Az állam óriási energiákat szív ki az ortodox egyházból, és ez kölcsönös. Az erő gyakori fitogtatását pedig – jól tudjuk – rendszerint más vallások és nemzetiségek bánják. Az országban jó ideje jelen lévő muzulmánok – és nem a jövő terroristái – számára tervezett bukaresti központ sérti egyes grandomán, szüntelenül egyeduralomra törekvő vallási és politikai vezetők büszkeségét, akik a nyugati világ félelmeit meglovagolva kürtölhetik világgá álságos aggodalmukat. Pedig ők is jól tudják, mindig az övéké a legnagyobb.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
szóljon hozzá!