VEZÉRCIKK – Újfent hálásak lehetünk Titus Corlăţean román külügyminiszternek, amiért ismét csak fölvázolta, hogyan gondolkodik a román állam a kisebbségi jogok kérdésköréről.
2014. július 07., 20:312014. július 07., 20:31
2014. július 07., 20:452014. július 07., 20:45
A bukaresti főkülügyér leszögezte: az, hogy tárcája jelezte, Románia is belép az Európai Bizottság ellen az európai kisebbségek, köztük az RMDSZ által indított perbe, nem „partizánakció”, hanem a román állam hivatalos álláspontja.
Ami történetesen egybeesik az Európai Bizottságéval, az uniós testület ugyanis – mint ismert – homokba dugta a fejét, és azzal söpörte le az asztalról a kisebbségek szövetsége által benyújtott polgári kezdeményezést, amely a kisebbségi jogok uniós szintű rögzítését szorgalmazta, hogy nem illetékes ilyen kérdésekben dönteni, a kisebbségi ügyek ugyanis tagállami hatáskörbe tartoznak.
Bukarest minden követ megmozgat, nehogy olyan döntés szülessen, amely kimondja: nem lehet belügyként kezelni, hogy egy ország miként bánik a területén élő nemzeti kisebbségekkel. Ezáltal ugyanis hivatalosan is számon kérhetővé válna, hogy Bukarest miért akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát azokban a megyékben, ahol a magyar közösség őshonosnak számít, miért torpedózza meg a magyar nyelvű állami orvosi felsőoktatás önállóvá válását, és miért gördít akadályokat az erőszakkal megszüntetett magyar iskolák újraindítása útjába.
A Corlăţean által elmondottak alapján a román állam érdeke az, hogy ne lehessen külső befolyással megakadályozni Bukarest azon erőfeszítéseit, amelyek a kisebbségek azon törekvései ellen hatnak, hogy végre az élet minden terén teljesen egyenrangúak lehessenek a többséggel. A román külügyminiszter mindezt azzal tetézte, hogy – újfent a régi bukaresti mellébeszélést alkalmazva – cinikus módon „elismert és példaértékű” kisebbségpolitikaként próbálta beállítani ezt a gyakorlatot.
A magyar fél érdeke természetesen az, hogy Bukarest erőfeszítései kudarcot valljanak. Most azt kell eldönteni, hogy a magyarok érdeksérelmével járó kormánylépések nyomán érdemes-e tovább legitimálnia a magyar szervezetnek koalíciós részvétellel azt a kormányt, amely továbbra is román államérdeknek tartja a kisebbségi jogok uniós szintű szavatolásának megakadályozását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.
Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.
Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.
Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!