VEZÉRCIKK – „Fekete keddként” vonul be az adók és illetékek történelmébe október 25.: a bukaresti képviselőház döntéshozó kamaraként egyhangúlag megszavazta több mint százfajta közteher eltörlését.
2016. október 25., 19:022016. október 25., 19:02
2016. október 25., 19:042016. október 25., 19:04
Ünnepnap ez az állampolgárok számára – mondhatnánk, ha a honatyák rajongói lennénk, és szó nélkül bevennénk mindent, amit a parlament orrunk alá dug a decemberi választások előtti kampányhaddelhaddban. Ujjongás helyett azonban felhívnánk a figyelmet, hogy az intézkedés két, talán legfontosabb, a legtöbb embert érintő eleme, a rádió- és tévéilleték, no meg a külföldről behozott gépjármű vásárlásakor fizetendő környezetszennyezési díj eltörlése látványos, de minden bizonnyal csak látszólagos.
Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke – a parlamenti választások fő esélyesének vezetőjeként – megmutatta, ki az úr a Dâmboviţa-parton: törvénytervezetét rekordgyorsasággal, 15 nap alatt elfogadtatta úgy, hogy a leköszönő szakértői kormány közben köpni-nyelni nem tudott, a politikai riválisok pedig egyszerűen nem vállalhatták be, hogy belerondítanak egy ennyire csábító meglepetéscsomagba. Csakhogy bizony kilóg az ajándék ló lába. A rádió- és tévéilleték – heves tiltakozást kiváltó, a sajtószabadság sérülését előrevetítő – eltörlése esetében maga az ötletgazda is elismerte: igaz, hogy többé nem kerül a villanyszámlára a háztartásonként havi 6,5 lejes díj, ám ehelyett egy új terhet vetnek ki, mégpedig terveik szerint személyenként összesen évi 55 lejt. Azaz miközben eddig mondjuk egy négyfős család évente 78 lejt fizetett a közmédiumok fenntartására, a jövőben 220 lejt pengethet le, függetlenül attól, hogy tévézik, rádiózik-e.
A használt autókra kivetett környezetvédelmi díj (regadó, zöldbélyegilleték, vagy minek is nevezzük) eltörlése is rendkívül jól hangzik, hiszen sok százezer gépjárművásárlónak, illetve az Európai Unió által rendre megdorgált, megfenyített román államnak is rengeteg baja és költsége származott belőle az elmúlt években. Azonban ez esetben is borítékolható, hogy a bevételkiesést más formában fogja pótolni a leendő kormány. Szakértők és politikusok is pedzették már az útadó vagy az üzemanyag-illeték növelését, a külföldi használt verdák szabad beáramlásával pedig gyakorlatilag bekövetkezhet az, amitől eddig hevesen óvtak: hogy az ország Európa roncstemetőjévé, közúti környezetszennyezési listavezetőjévé váljon.
Tény, hogy sokakat érint kedvezően például az elveszett iratok pótlásakor vagy a horgászengedély kiváltásakor felszámolt illeték eltörlése. Ám összességében elmondható, hogy ugyanazt tapasztaljuk, mint minden választás előtt: nagy hévvel eltörölnek valamit, amit korábban, csendben azért vetettek ki, mert azt megelőzően nagy hévvel eltöröltek valamit. Persze Dragneáék most nem félnek a törvény által generált költségvetési hiánytól, Dacian Cioloș szakértői kabinetjének ejnyebejnyézése pedig erőtlen és hasztalan, mint amilyen maga a technokrata kormány lehet a mindenkori romániai politikai dzsungelben. Dehát mitől is tartana egy posztkommunista sikerpárt felfüggesztett börtönbüntetést is vígan elnyelő vezetője egy olyan, egy helyben „dübörgő” gazdasággal megáldott országban, amely újfent arra készül, hogy hatalomra juttassa a PSD-t.
Volt egy idő, amikor közszájon forgott a román bonmot, miszerint Romániában azért tartanak választásokat, hogy kiderüljön: kivel fog együtt kormányozni az RMDSZ.
Érvényesült a papírforma, meghozta gyümölcsét a román baloldal és a szélsőjobb összeborulása: a vártnál is nagyobb arányban támogatta a parlament az Ilie Bolojan vezette kabinet menesztését.
Ízlelgessük egy kicsit: egy magát szociáldemokratának nevező párt jóvoltából Romániában olyan helyzet állt elő, hogy már nem is csupán hipotetikus, megfoghatatlan, távoli rémképként szerepel a napirenden egy szélsőjobboldali párt kormányra kerülése.
A Szociáldemokrata Párt válságkezelési receptje jelenleg a következő: ha ég a ház, víz vagy poroltó helyett a repülőüzemanyag-válságra is fittyet hányva az utolsó kerozinkészleteket kell ráönteni.
A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.
Talán nem túlzás kijelenteni: a rendszerváltoztatás óta a legintenzívebb és legdurvább választási kampányidőszak ér véget a vasárnapi országgyűlési választásokkal.
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Sokat, egyre többet foglalkozik a média és a közvélemény a családon belüli erőszakkal, no meg a távoltartás lehetőségével és gyakorlatával. Elítélendő, kerülendő, megelőzendő, büntetendő.
szóljon hozzá!