VEZÉRCIKK – Victor Ponta ideiglenesnek gondolja tavalyi kényszerű háttérbe vonulását, és csupán a megfelelő alkalomra vár, hogy visszatérhessen a bukaresti politika első vonalába.
2016. augusztus 24., 19:172016. augusztus 24., 19:17
Legalábbis ezt bizonyítják a volt miniszterelnök elmúlt napokban tett kijelentései, amelyek első hallásra egyszerű magyarázkodásnak tűnnek egy enyhén szólva is vitatott (közel)múlttal rendelkező politikus részéről. A látszat azonban csal, a szociáldemokrata politikus ugyanis nemcsak védekezik, hanem jól kifundált stratégia mentén ellentámadásba lendül, így próbálva visszanyerni pozícióit pártjában és a közéletben egyaránt. A bökkenő csak az, hogy ez a stratégia a hazugságon és a durva manipuláción alapszik.
Amikor a 2014-es elnökválasztás idején a külföldi képviseletek előtti „diverzáns” sorban állókról beszél, Ponta kísértetiesen hasonlít a tényeket a végóráiban is cáfolni igyekvő Nicolae Ceaușescu diktátorra, aki a rögtönítélő katonai bíróság előtt is tagadta, hogy Romániában az élelmiszerért is sorba állni kénytelenek az emberek. Ráadásul a plagizáló exkormányfő nem először próbálja beletörölni a lábát a külföldön élő románokba, akiket felváltva szociáldemokrata párttársai is durván sértegetnek. (Talán emlékszünk még Ioan Rus volt közlekedési miniszterre, aki az „eperszedő” itthon hagyott feleségét lekurvázta, a gyerekeit pedig csavargónak nevezte.)
Nem lehet nem észrevenni, hogy Ponta és a többi PSD-s ugyanúgy megpróbálja bevonni a belpolitikai csatározásokba a román diaszpórát, mint a magyarországi ellenzék, amely a választójoggal rendelkező külhoni magyar állampolgárokra mutogatva követeli a levélszavazás biztosítását a külföldre telepedett anyaországiak számára. (Miközben nem vitás, hogy a levélszavazás utóbbiakat is megilletné.) Mindez annak az előjele, hogy az év végi parlamenti megmérettetés kampánya ugyanolyan mocskosnak ígérkezik, mint a két évvel ezelőtti államfőválasztást megelőző korteshadjárat.
Az erkölcsi szempontból az elmúlt 26 év egyik legkártékonyabb román politikusának számító volt miniszterelnök azzal a hagymázas forgatókönyvvel magyarázza tavalyi lemondása okait, miszerint a tüntetők kormányzati épületek felgyújtására, polgárháború kirobbantására készültek. Már csak az marad, hogy bízzunk a választók józan ítélőképességében, és reménykedjünk, hogy Ponta nem fog visszatérni a politikai porondra, hazugságon nyugvó elméleteivel pedig csak kibicként traktálhatja a közönséget.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!