A csíki felsőoktatási intézmény és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) szoros együttműködésének köszönhetően az utóbbi három év leforgása alatt bebizonyosodott, hogy az újonnan felfedezett baktériumok közel egyharmada felhasználható a káros vegyületeket tartalmazó szennyvizek (pl. gyógyszeripari, papíripari, vegyipari szennyvíz) tisztítására is, ezzel csökkentve az emberi tevékenység okozta környezetkárosító folyamatokat.

Az Új baktériumfajok izolálása bioremediációs és biotechnológiai alkalmazások céljából elnevezésű projekttel kapcsolatban Felföldi Tamás, a projekt vezetője, az ELTE oktatója és Máthé István, a Sapientia EMTE oktatója osztott meg információkat lapunkkal. Az Országos Tudományos Kutatási Hivatal által támogatott kutatások eddigi eredményeit az egyetemen mutatták be egy nyilvános minikonferencia keretében a hétvégén.

„A Földünkön élő baktériumok döntő többsége jelenleg ismeretlen. Az általunk végzett kutatás próbálja ötvözni a tudományos kíváncsiságot és hasznosságot, húsz új baktériumfajt különítettünk el és vizsgáltunk meg. Általánosságban véve, hasznosságukat tekintve a baktériumok kétféleképpen is alkalmazhatóak: egyrészt termelhetnek hasznavehető dolgokat (például antibiotikumot), vagy lebonthatják az emberi tevékenység által létrehozott szennyeződéseket” – magyarázta Máthé István kutató, a biomérnöki tanszék oktatója.

Mint hangsúlyozta, a most is zajló kutatásban az utóbbi szempont volt a mérvadó, azaz az újonnan kitenyésztett fajokat a környezetbe kijutott, főleg ipari tevékenység által termelt szennyeződések és a különösen veszélyes hormonhatású mikroszennyeződések eltávolítására használnák. „Ezek a szenynyeződések kismértékben jelen lehetnek a talajban, patakokban vagy akár a megtisztított szennyvizekben is. Sajnos sok esetben a szennyvíz nem tisztul meg teljesen az általánosan használt folyamat során, ezért akár az ivóvízbe is belekerülhetnek ezek a mikroszennyeződések” – tette hozzá a kutató.

A több éve zajló munka fő kérdése, hogy az új baktériumfajok tudják-e növelni egy szennyvíztisztító reaktor hatékonyságát, gyorsabban és hatékonyabban bontják-e le az ipari szennyeződéseket, mint az eddig alkalmazott fajok. A baktériumok tesztelése jelenleg a csíkszeredai egyetem laborjában található kisméretű szennyvíztisztítóban folyik. A kutatók elmondták, hogy főként szennyezett helyekről vettek vízmintákat, példaként megemlítették a marosújvári sóstavat, illetve különböző szennyvíztisztítókat.

„A lassan két és fél éve zajló projektben egyetemi hallgatók is részt vettek. Az a célunk, hogy a tesztelési fázis lejártával nemzetközileg elismert tudományos cikkeket publikálhassunk az elért eredményeinkről. Viszont eljuthatunk akár odáig is, hogy szabadalmaztathatjuk az általunk kifejlesztett szennyvíztisztítási technológiát” – foglalta öszsze céljaikat Máthé. Hozzátette, a témáról már jelentek meg cikkeik nemzetközi szaklapokban, és külföldi tudományos konferenciákon is bemutatták az eredményeiket, többek között Dél-Koreában és Milánóban.