A magyar dal olyan kincsünk, amely közel áll mindenkihez, aki magyarul ért és beszél – mondta Presser Gábor. Az LGT együttes fontembere nyitotta meg vasárnap a Magyar Dal Napját a Vas megyei Bükön, amely idén a magyarországi rendezvénysorozat központja, a magyar dal fővárosa volt.
2015. szeptember 14., 17:152015. szeptember 14., 17:15
A Kossuth-díjas, érdemes művész a Magyar Dal Napjának ötletgazdája hangsúlyozta, mindenkit köszönet illet, aki szívén viseli a magyar dalok sorsát és aki az elmúlt években előadóként vagy nézőként, hallgatóként bekapcsolódott az ország több pontján, számos színpadon zajló rendezvényekbe.
A Magyar Dal Napja Presser szerint nem hivatalos ünnep, nincs benne a naptárban, az eredeti ötlet ugyanis éppen az volt, hogy aluról szerveződjön, önkéntes módon, mindenki önmagától kapcsolódhasson hozzá, és a rendezvény zene és a dalok által válhasson ünneppé. A zenész úgy fogalmazott, bár a a magyar dal közel áll mindenkihez, aki magyarul beszél, mégis valamennyien egy kicsit mostohán bántunk vele.
Emlékeztetett, hogy 2008-ban, amikor a Sziget Fesztivál mínusz egyedik napján megtartották az első Magyar Dal Napját, a rádiókban, a magyarországi médiában játszott daloknak kevesebb mint a tíz százaléka volt magyar. „Eközben kezdett feledésbe merülni sok olyan magyar dal, amelyről még felvétel sem készült, vagy ha készült is, megsemmisült, mert nem volt olyan hordozó, amelyen meg tudták volna őrizni, így csupán kottákban létezik” – mondta.
Presser azt mondta, most is lát veszélyeket, és ha nem figyelünk oda, nemcsak a régmúlt dalai veszhetnek el, hanem a most íródott dalok egy része is. Sok értékes dal ma – internet ide vagy oda – szinte a hiábavalóságnak íródik, valamiért nem tud eljutni a szélesebb közönséghez – jegyezte meg a zenész. Fontosnak tartja, hogy továbbra is legyen az év 365 napjából legalább egy, amelyen a magyar dal kerül a figyelem középpontjába.
A gyógyfürdőjéről híres vasi kisváros, Bük idén két másik településsel, Zsirával és Szombathellyel összefogva szervezte meg a Magyar Dal Napja helyi rendezvényeit. Fellépett az Express együttes, Somló Tamás, Karácsony János, Solti János és barátaik LGT-számokat adtak elő, majd színpadra lépett a Zaporozsec, a Pál Utcai Fiúk, a Kowalsky meg a Vega és végül a 30Y együttes is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javában tombol a nyár, Erdély-szerte is nagy a hőség, sokaknak jól esik ilyenkor egy korsó sör. Vagy egy üveggel. De vajon mennyit kell utazni, hogy az itthoni 10–15 lejes vagy akár magasabb áraknál olcsóbban jussunk sörhöz?
Látványos felvételt tett közzé vasárnap a Prahova Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a szombati bevetésről, amikor két német sziklamászót mentettek meg a Bucsecs-hegységben.
A nyári kánikulában nemcsak arra kell figyelni, hogy kutyánk mindig elegendő vizet igyon, hanem arra is, hol és hogyan tároljuk az eledelét. Szélsőséges esetben ugyanis olyan káros anyagok is kialakulhatnak benne, amelyek akár mérgezést is okozhatnak.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Közel másfél évtizedes kutatás tárta fel, miért romlott látványosan a Szent Anna-tó ökológiai állapota. A szakemberek szerint a vízminőséget ma is egy olyan folyamat rontja, amelynek megállítása nélkül aligha fordítható vissza a kedvezőtlen tendencia.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!