Fotó: Krónika
2008. január 21., 00:002008. január 21., 00:00
A világ legfiatalabb nagymestere Igazi bajnok volt, fantasztikus játszmáin, szemet-lelket gyönyörködtetõ kombinációin nemzedékek nõttek fel. Már az 1972-es Fischer–Szpasszkij világbajnoki döntõ elõzményei is óriási sajtóvisszhangot kaptak, hiszen az amerikai nagymester újabb és újabb követelésekkel állt elõ. A szervezõkkel, a rendezõkkel vívott harca végigkísérte pályafutását, magasabb pénzdíjakért, jobb versenyzési körülményekért küzdött. Fischer állandó öszszetûzéseinek gyümölcsét a késõbbi nemzedék aratta le. Fischer a világbajnoki döntõ elsõ partijában egy h2 gyalog könnyelmû leütése után bajba került, és el is vesztette a játszmát. A másodikra sor sem került, Szpasszkij játék nélkül nyert. A Szovjet Sakkszövetség határozott utasítása ellenére a szovjet világbajnok nem utazott el, elfogadta Fischer bocsánatkérését, a mérkõzést végül Fischer megnyerte, és elhódította a világbajnoki címet. Fischer világelsõként szép terveket dédelgetett, szerette volna megdönteni Emanuel Lasker rekordját, aki 27 évig volt világbajnok, és a legnépszerûbb sportágak egyikévé tenni Amerikában a sakkozást. Elképzelései zátonyra futottak, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) vezérkarával nem tudott megegyezni. A világbajnoki döntõt tíz nyerésig akarta játszani, ahol a 9-9 neki, azaz a címvédõnek kedvezett volna. Harminchárom éve, hogy a FIDE holland elnöke, Max Euwe megfosztotta õt címétõl, és Anatolij Karpovot „koronázták meg\". Nemzedékek nõttek fel Fischer játszmáin, élvezetes, dinamikus sakkot játszott, és korai visszavonulása óriási veszteség volt. Robert Fischer az 1992-es „visszavágóig\" egyetlen tornán sem szerepelt, de a mérkõzés partijai egyértelmûen jelezték, hogy a sakktól nem szakadt el, tudása, zsenialitása nem kopott meg. Nem véletlen, hogy Garri Kaszparov A nagy elõdeim sorozat negyedik kötetét Fischernek szentelte. A szovjet sakkiskola hegemóniáját megszakító sakkozó 1957-ben nyert elõször amerikai bajnokságot, bajnoki címet még hétszer szerzett, 1963-ban 11 partiból 11 gyõzelemmel. A világ legfiatalabb nagymestereként ünnepelték, nem tûrte a megalkuvást sem a játszmáiban, sem a diplomáciában. 1975-ben, harminckét évesen váratlanul – veretlenül – visszavonult, nem állt ki Anatolij Karpov ellen, nem értett egyet ugyanis a nemzetközi szövetség szabályzatával. Eltûnt a hatóságok elõl Az izlandiak általános véleménye szerint a Reykjavíkban lejátszott döntõ erõs befolyással lehetett a helyi törvényhozókra abban, hogy a szigetország befogadja a sakkzsenit. Ezzel nagy valószínûséggel megmentették õt attól, hogy az amerikai igazságszolgáltatás ítélkezzék fölötte, és akár szabadságvesztést rójon ki rá. Fischer ugyanis 1992-ben szembeszegült a washingtoni tilalmi intézkedéssel, amely a Jugoszláviát sújtó amerikai szankciókból fakadt, és a balkáni országban 3,3 millió dollárért egy parti erejéig sakktáblához ült korábbi nagy riválisa, Szpasszkij ellen, akit megint csak legyõzött. Fischer ezt követõen már nem tért vissza az Egyesült Államokba, hanem eltûnt a hatóságok szeme elõl, és bujkálva a világ számos országában megfordult, egyebek között Budapesten is élt három-négy évig. Kállai Gábor, a Magyar Sakkszövetség társadalmi kapcsolatokért felelõs igazgatója, volt szövetségi kapitány további magyar kapcsolatokat is felsorolt: „A Fischerrõl megjelent életrajzi könyvben két volt CIA-ügynökre hivatkozva az olvasható, hogy a sakkzseni apja magyar volt, nevezetesen Neményi Pál, egy külföldön élõ fizikus. Erre bizonyíték például, hogy Neményi haláláig anyagilag támogatta Fischer anyját. Szintén magyar vonatkozás, hogy a kilencvenes évek elején az akkor tinédzser Rajcsányi Zita levelezés útján jó barátságba került Fischerrel, s többek között az õ segítségével jött létre 1992-ben a Szpasszkij elleni visszavágó\" – mondta Kállai Gábor. MTI, [origo]
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Immár Romániában is elérhető Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb, ételpazarlást megelőzni kívánó mobiltelefonos alkalmazása, a Munch, melyet Magyarországon fejlesztettek ki, és azóta Csehországban és Szlovákiában is működik.