Kitörhet egy szunnyadó székelyföldi vulkán

A Hargita és Kovászna megye határán található hegy alatt még mindig van olvadt kőzet, azaz magma, ám egyelőre semmi jele annak, hogy a láva a közeljövőben a felszínre törne – olvasható az Origó.hu-n.

A hegység a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja. Kettős kráterében terül el a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp. A honlap a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös vulkanológiai kutatócsoportjának munkatársait idézte.

„Egy tűzhányó viselkedését sok esetben a felszínen is látható jelenségek vagy fogható jelek alapján ítélik meg. Mi úgy gondoljuk, hogy egy vulkán viselkedésének jellemzéséhez hozzá kell tenni a tűzhányó alatti magmás rendszer megértését is. Amennyiben ugyanis még van olvadékot is tartalmazó magmás test a földkéregben, addig megvan a lehetősége annak, hogy a vulkán még működjön, annak ellenére, hogy akár ezer vagy tízezer éven keresztül szunnyadt\" – mondta Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője.

A kutatócsoport két, egymástól független módszerrel vizsgálta, mi rejlik a Csomád alatt. Egyrészt azokat a kőzeteket vizsgálták, amelyek a korábbi vulkánkitörések nyomán alakultak ki. Ezzel a magmatározó helyét pontosították. Másrészt behatárolták azokat a területeket a földkéregben, amelyek a környező kőzetektől eltérően viszonylag jól vezetik az elektromosságot. Ezek a jelek ugyanis megmutatják, hol lehet a mélyben olvadt kőzet.

A Csomád kőzeteinek vizsgálatából kiderült, hogy a korábbi kitörések előtt már egyszer majdnem kikristályosodott a tűzhányó magmakamrája, azaz csaknem leállt működni, de a folyamat elakadt. Friss, bazaltos magma nyomult be a kamrába, több mint 200 Celsius-fokkal felhevítette és részben felolvasztotta a kristályokat, így olyan magmatömeg alakult ki, amely miatt bekövetkezhet egy kitörés.

A Csomád alatt még most is lehet magmakása 8-20 kilométeres mélységben. Egyaránt erre utal a kőzettani és a geofizikai vizsgálat, és ez a kutatás legfontosabb megállapítása. A magmakása olyan kőzetanyag, amely ugyan erősen kristályos, de 5-15 százaléka még olvadt állapotban van, tehát viszonylag rövid idő alatt kitörésre képes magmává állhat össze. Ez azért fontos, mert ha a magma teljesen kikristályosodik, akkor már nagyon nehéz újraolvasztani. A Csomád tehát Csipkerózsika-álomba merült – olvasható Harangi Szabolcs blogján.

A vulkán felébredéséhez viszont az szükséges, hogy forró bazaltos magma nyomuljon be a magmakásába. Az aktivizálódásnak és a kitörésnek jelenleg semmi jele nincs – teszi hozzá az ELTE vulkanológus oktatója. A kutatócsoport ezért potenciálisan aktív magmatározóval rendelkező vulkánnak minősítette a Csomádot (angol rövidítéssel PAMS volcano).

Nem mondhatjuk el róla, hogy aktív lehetne, mert az elmúlt tízezer évben egyszer sem tört ki. Nincs viszont külön nevük azoknak a tűzhányóknak, amelyek több tízezer éve szunnyadnak, de bizonyos nyomok arra utalnak, hogy a mélyben van még magma alattuk, és a jövőben akár ki is törhetnek.