Az angol születésű zenészlegenda utolsó éveiben feleségével egy világtól elzárt ranchon élt Coloradóban. John Robert Cocker néven született 1944. május 20-án az angliai Sheffieldben, itt élt húszéves koráig. Szegény munkásgyerek volt: lakatosként, gázszerelőként, benzinkutasként dolgozott, ekkoriban Ray Charles volt a kedvence.

Zenészként első sikerét Vance Arnold and the Avengers nevű bandájával aratta 1963-ban, a Rolling Stones előzenekaraként léptek fel. Blues-rock-énekesi karrierje 1964-ben kezdődött. 1968-ban felfedezte a Procol Harum együttes menedzsere, első lemezén olyan nevekkel együtt szerepelt, mint Jimmy Page és John Paul Jones (Led Zeppelin). Részt vett a Woodstock fesztiválon, itt ő számított az egyik legnagyobb szenzációnak rekedt hangjával, jellegzetes léggitározásával, zabolázatlan mozdulataival.

Ezután szinte évenként jelentkezett nagylemezzel, de a 70-es években nem tudta megismételni korábbi sikereit. „1972-ben elindultam a lejtőn” – nyilatkozta erről. A hetvenes éveket a kábítószer és az alkohol határozta meg számára, és évekbe telt, mire megszabadult függőségeitől.

1975-ben jelent meg egyik legnépszerűbb dala, a „You are so beautiful”. 1978-ban ismerte meg feleségét, Pam Bakert. A találkozás megváltoztatta életét, Pam segített neki talpra állni. „Világossá tette, hogy az emberek még mindig szívesen hallanának énekelni” – mondta. 1983-ban jött fel ismét az Up Where We Belong című duetjével Jennifer Warnes-szal, Grammy-díjat is kaptak érte.

A nyolcvanas években született a „When the night comes”, a „N\'oubliez jamais”, az „Unchain my heart” vagy a „You can leave your hat on” című slágere is. Negyven albumot hagyott maga után, és többször körbeturnézta a világot. 2007-ben a Brit Birodalom Rendjének tisztjévé avatták zenei szolgálatáért. 2014-ben új albumon dolgozott, a tervek szerint 2015-ben jelent volna meg, és turnét is tervezett 2015 első felében.