Holland regényíró Erdélyben

Míg a gyerekek az impozáns épületegyüttes parkjában játszottak, bent a kastélyban kiállítás várta az érdeklődőket: régi fotók másolatain az egykori „békebeli” idők hangulatát csodálhatta meg a látogató. A termeket is végig lehetett járni: egy-egy régi, a tulajdonosok által visszavásárolt bútordarab, néhány egykori porcelánkályha a valamikori jólétről, a kastélybelső egykori hangulatáról tanúskodik.

A kastélynap programját immár harmadik éve kerekasztal-beszélgetésekkel teszik teljesebbé a szervezők. Idén két ilyen beszélgetést szerveztek, mindkettőnek az erdélyi arisztokrácia kérdésköre adta a témát. Az egyikre Jaap Cholten Báró elvtárs című, az erdélyi arisztokráciáról szóló könyve kapcsán került sor, a másik az uzoni Mikes-birtokról, Mikes Zsigmond gróf történetéről szólt. Jaap Scholten holland író Báró elvtárs című könyvéről, a könyv megírásának körülményeiről Kálmán Attila történész beszélgetett a szerzővel, illetve fordított angol nyelvből magyarra és románra. A szerzőről elmondta, 1963-ban született, a hazájában Hollandiában népszerű regényírónak ez az első nem fikciós regénye.

Arról, hogy mik voltak a most magyar nyelven is megjelent kötetének előzményei, Scholten elmondta, félig magyar feleségével a 90-es években járt először Erdélyben, ahol számára különleges dolgokkal találkozott, amelyek nagy hatást tettek rá. Ilyen volt például a nagymama házában látható családi fotó, amelyen magyaros viseletbe öltözött kicsik és nagyok láthatók, vagy azok a hihetetlen történetek, amelyek egy holland polgár számára döbbenetesnek, különlegesnek tűntek. Mint mondta, nem feltétlenül csak fájdalmasak és mindenképpen egyediek a történetek, amelyek arról szólnak, hogy az arisztokrata családokat miként büntették, telepítették ki, forgatták ki minden vagyonukból, tiltották meg, hogy gyerekeik egyetemen tanuljanak.

Hófehérke telefontöltője

A gyerekek is jól szórakoztak a kastélynapon, az egyéves kicsiktől a 14 éves kamaszokig sokan bekapcsolódtak a játékba, amelynek során mesehősöket kellett megtalálniuk és próbatételeket teljesíteniük a kastélyparkban. A gyerekek a regisztráción egy-egy térképet kaptak, amely segí­tett tájékozódni a tíz mesehős megkeresésében. Harry Potter, Hamupipőke, Mátyás király, Ludas Matyi, Bogyó és Babóca, János Vitéz, a herceg, a boszorkány, Hófehérke és Csipkerózsika várta őket, hogy eleget tegyenek a kihívásoknak, és megkapják az érte járó pontot, majd a játék végén a jutalmat és az elisme­rő oklevelet. Ludas Matyinál pél­­dául egy vizes vödörből kellett a vízzel megtöltött lufit egy másik vödörbe beletalálni.

A mesehőst alakító Erdős Katalin lapunknak elmondta, második alkalommal vesz részt a játékban, és nagyon szereti. „Tavaly olyan sok pozitív élménnyel távoztam, hogy elhatároztam, idén is jövök” – mondta. Mátyás királyt Fegyverneky Ildikó alakította, akinél a tekebábukat kellett a kicsiknek eltalálniuk. Odébb a fekete ruhás boszorkány várta a gyere­ket, itt labirintus várt a résztve­vőkre, akiknek nem szabadott a keresztül-kasul ki­feszített spárgákhoz hozzáérniük, hogy a kis csengettyűk meg ne szólaljanak . A herceg kalaple­vételre és kalappal történő célba dobásra tanította az apróságokat. Babóca kézműveskedett, Hófe­hérke ottjártunkkor éppen „lelépett”, ahogy az egyik gyerek fogal­mazott, állítólag lemerült az okostelefonja, és elment töltőt keresni hozzá.