Olvasom a Krónika október 28-ai számában (A portréalany felajánlása), hogy Vánky Kálmán haza – tehát Székelyudvarhelyre – küldte gyermekkori portréját, amelyet a Haáz Rezső Múzeum képtárának szánt a székely városból elszármazott világhírű mikológus, az üszöggombák tudós ismerője.
2014. november 01., 13:172014. november 01., 13:17
Feltételezem, hogy bármerre is járt-kelt életében, a székelyudvarhelyiek ismerik Németországban megtelepedett földijük tevékenységét.
Nevére, a biológiai tudományok világában betöltött jelentőségére azért is figyeltem fel, mert a növényvédelem biológusaként két évtizede kifejtett gyakorlati tevékenységemet is a termesztett növények károsítói elleni küzdelem határozta meg.
Márpedig az üszöggombák jelentős kárt okoznak jelenlétükkel, elsősorban a gabonafélékben, a kukoricában és más növényekben is, mivel szinte minden termesztett és spontán növénynek van üszöggombája.
Ugyanakkor Vánky Kálmán tagja a sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesületnek, tavaly ő kapta az egyesület kitüntetésnek szánt Pázmány Dénes-díját.
A tavaly megjelent Moeszia Erdélyi Gombászban (2013/7–8. szám) dr. Zsigmond Győző, az LKG elnöke terjedelmes interjú keretében ismerteti meg tagságunkat Vánky Kálmán munkásságának tudományos jelentőségével. A díj átadásakor elmondott laudációjában ugyancsak Zsigmond Győző méltatja emberi és szakmai érdemeit.
Úgy vélem, nem fölösleges bár vázlatosan megemlíteni életútját és munkásságát, hiszen nem csupán Székelyudvarhely büszkesége ő – aki mindig megvallotta székelymagyar eredetét –, hanem egész erdélyi, sőt összmagyarságunké. Az interjú még 2008 tavaszán készült Debrecenben, ahol mindkét kutató (Vánky és Zsigmond) jelen voltak a Magyar Mikológiai Konferencián.
Vánky 1930-ban született Székelyudvarhelyen, itt járt középiskolába (a mostani Tamási Áron Gimnáziumba). Miután 1953-ban Bukarestben elvégezte a biológia szakot, a Román Akadémia Agronómiai Kutatóintézetének növénykórtani osztályán ismerte meg a mikroszkopikus gombák világát. Néhány év után, már az üszöggombákat tanulmányozva, beiratkozott az orvosira, és miután elvégezte az egyetemet, Székelyudvarhelyen dolgozott körorvosként, Borszéken balneológusként, eközben folytatta az üszöggombák gyűjtését és tanulmányozását.
1959-ben Svédországba települt, ahol beiratkozott doktorképzésre az uppsalai egyetemre. Tanulmányai és megélhetése fedezésére orvosként dolgozott, és folytatta az üszöggombák felleltározását. Lassan összeállt – folytatja életútjának beszámolóját Vánky – a világ minden tájáról (csere útján) begyűjtött üszöggombaanyag, amely 2008-ban 21 600 példányt tartalmazott. A 7000-nél is több preparátum a fajok pontosabb mikroszkópos meghatározását szolgálja.
Eközben gyűjtőútjai során bejárta az egész földkerekséget, és könyveket jelentetett meg az egyes földrészek üszöggombáiról angol nyelven. A második interjú, amelyet szintén Zsigmond Győző jegyzett 2011 telén Vánky Kálmánnal, A világ üszöggombái című, 1500 oldalas angol nyelvű könyv megjelenése után készült. Ebben 1700 üszöggombafajt (93 nemzetségbe tartozót) ír le 3500 illusztráció kíséretében. (Olvasóink figyelmébe ajánlom a Moeszia már jelzett számát a bővebb tájékozódás végett.)
Több évtizede elhagyta ugyan szülőföldjét, Vánky Kálmán soha nem feledkezett meg róla. Íme, miként emlékezik róla: „Szívem az erdélyi. Most már több, mint negyven éve eljöttem Erdélyből, de az ékezet nem kopott le a nevemről. Büszkén vallom, hogy magyar vagyok. (...) Azzá, amivé váltam, azt hiszem, a legnagyobb szerepe édesapámnak van. Öt éven belül született négy gyerekét szigorral, egyenlően, következetesen, de nagy szeretettel nevelte. Sok időt töltött velünk. Az évek folyamán együtt csináltunk lepke-, bogár-, virág-, levél- és bélyeggyűjteményeket, mind szakszerűen, nevekkel ellátva. (...) A székelyudvarhelyi református kollégium, majd annak megszüntetése után az egyesített gimnázium fegyelmet tartó, kiváló tanárai is nagy szerepet játszottak a tanulók életszemléletének, pályaválasztásának kialakításában, így az enyémben is.”
Vánky Kálmán már megalakulásának kezdetétől segítette, figyelemmel kísérte gombászegyesületünket, könyveiből, preparátumaiból juttatott gazdagodó könyvtárunknak, gyűjteményünknek, hasonlóképp a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumnak is, a Moesziát szerzőként is támogatta.
Puskás Attila
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!