A két évvel ezelőtt létrehozott, szinte feltörhetetlen titkosítást alkalmazó Telegram üzenetváltás-szolgáltató lett mára az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egyik fő propaganda- és toborzóeszköze – állapították meg a Reuters brit hírügynökség által idézett biztonsági szakértők.
2015. november 22., 12:532015. november 22., 12:53
A dzsihadisták különösképpen a Telegram azon eszközét – az úgynevezett csatornákat – használják, amelyet idén szeptemberben vezetett be a szolgáltató. Katonai győzelmeikről szóló szöveges híreiket, hang- és videoüzeneteiket, prédikációikat küldik el ezeken nyilvánosan minden felhasználónak, illetve egyéneknek, zárt csoportok tagjainak.
Feltehetőleg annak hatására álltak át a Telegramra, hogy a Twitter és más fősodorbeli közösségi médiaplatformok egyre határozottabb intézkedéseket hoztak az IÁ blokkolására. Az IÁ a Telegramon jelentkezett a múlt pénteki, 129 ember halálát okozó párizsi merényletek elkövetőjeként, és ezen a platformon jelentette be a Sarm-es-Sejkből Szentpétervárra tartó orosz repülőgép felrobbantását, aminek 224 ember lett az áldozata.
Az iszlamista honlapokat figyelő SITE amerikai hírszerző csoport igazgatója, Rita Katz szerint az IÁ-nak jelenleg 30-50 csatornája van a Telegramon, és ezek között vannak olyanok, amelyeket több tízezer ember követ. Ezenkívül az IÁ arra bátorítja olvasóit, nézőit, hogy ha használnak Twittert is, akkor üzeneteit terjesszék ezen a hálózaton is. „A csatornák bevezetése miatt a Telegram előkelő helyre került a dzsihadista mozgalom internetes megjelenésében” – idézte Katzot az MTI.
Alex Kassirer, a Flashpoint nevű, New York-i székhelyű hírszerző csoport egyik terrorelhárítási elemzője szerint az IÁ tagjai nyilvánvalóan teljesen zavartalanul kommunikálnak a Telegramon. Az üzenetváltás-szolgáltató létrehozói szerda este bejelentették, lehetőségük szerint blokkolják az IÁ minden olyan propagandaüzenetét, amelyet szolgáltatásukon keresztül tud eljuttatni széles közönségéhez a dzsihadista szervezet.
Az üzemeltetők közölték, az utóbbi egy hétben 78 olyan csatornát blokkoltak, amelyek a dzsihadistákhoz köthetők. Ezenkívül a felhasználók mostantól könnyebben tudják jelenteni az üzemeltetőknek, ha kifogásolható tartalommal találkoznak. Az új intézkedések azonban csak a nyilvános csatornákat és az automatikus válaszgenerátorokat, azaz a botokat érintik, az egyének közötti vagy a zárt csoporton belüli üzenetváltást nem tudják megakadályozni. Márpedig egy zárt csevegőcsoportnak akár 200 tagja is lehet.
Egyébként a Telegramot az az orosz testvérpár hozta létre, amely a VKontaktye orosz közösségi portált is alapította a Facebook mintájára. A 31 éves frontember Pavel Durovtól és a 34 éves, műszaki zseni Nyikolaj Durovtól a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló üzletemberek orozták el a VKontaktyét 2014-ben. Ennek előzménye, hogy az orosz kormány követelte a közösségi médiától az orosz ellenzéki politikusok letiltását és az ukrán tüntetőkről szóló információk átadását, a VKontaktye azonban megtagadta ezt, és a testvérpár Berlinbe emigrált.
Pavel Durovot azóta is támadják tevékenysége miatt, ő pedig ezekre a kritikákra botránykeltően replikázik. Amikor egy orosz parlamenti képviselő követelte, hogy a biztonsági szolgálatok tiltsák be a Telegramot, mert az Iszlám Állam propagandaplatformja lett, Durov a VKontaktye-profilján azt írta, hogy ezzel a logikával a kormány akár a szavak használatát is betilthatná.
„Bizonyítékok vannak arra, hogy a szavakat a terroristák az egymás közötti kommunikációra használják” – írta. Különben a napokban éppen a párizsi merénylet miatt hirdetett totális háborút az IÁ ellen az Anonymus hackercsoport, amely ezrével kezdte irtani a terrorszervezet propagandájának egyik alapját jelentő közösségi webes fiókokat.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
szóljon hozzá!