Negyed évszázada, 1990. május 20-án rendezték meg a kommunista diktatúra bukása utáni első szabad választásokat Romániában, amellyel az ország visszatért a korábbi kétkamarás parlamenthez – mutatott rá szerdán az évforduló alkalmából tartott bukaresti szimpóziumon Ion Iliescu volt államfő.
2015. május 22., 15:332015. május 22., 15:33
Iliescu, a Román Kommunista Párt egy – Nicolae Ceauşescu pártfőtitkárt bíráló és emiatt félreállított – volt vezetőségi tagja, a diktátor elűzése után megalakult Nemzeti Megmentési Front (FSN) vezetőjeként, 1989 decemberében ragadta magához a hatalmat. A szociáldemokrata politikust szintén 1990. május 20-án választották meg Románia elnökévé.
Az MTI tudósítása szerint Iliescu az 1989-es decemberi romániai forradalmat, az 1990. május 20-ai első szabad választást, és 1991. december 8-át, az első parlament által kidolgozott új alkotmány népszavazással történt elfogadásának napját nevezte a román jogállam és demokrácia sorsdöntő mérföldköveinek, amelyek lehetővé tették Románia „visszatérését az európai közösséghez\".
Az 1990-es év elején a románok többsége hatalmas szimpátiával viszonyult Iliescuhoz és a FSN-hez, amely „megszabadította\" őket a zsarnokságtól és nélkülözéstől, az újjászerveződött történelmi pártok – a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – azonban „igazi\" rendszerváltást követeltek.
Az ellenzéki tüntetések hatására 1990 februárjában „kompromisszumos\" megoldásként – ugyancsak Ion Iliescu elnökletével – létrehoztak egy átmeneti törvényhozó testületet, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanácsot (CPUN), amelynek felét azonban a FSN adta, és másik felén osztoztak a történelmi és az újonnan létrejött pártok.
Az 1990. május 20-ai választásokat a CPUN márciusban hozott 92-es számú törvényrendelete alapján szervezték meg, azóta is példátlanul magas, 86 százalékos választói részvétel közepette. Ion Iliescut a voksok 85 százalékával választották államfővé, míg Radu Câmpeanu, a PNL jelöltje a – főleg magyarlakta térségekből származó – voksok 11 százalékát, Ion Raţiu, a PNŢCD jelöltje pedig a szavazatok 4 százalékát szerezte meg. Mivel a választási törvény nem szabott meg parlamenti küszöböt, a szenátusban 9, a képviselőházban pedig 17 politikai alakulat jutott képviselethez. A képviselőházba további tíz kisebbségi szervezet jelöltje kedvezményes eljárással jutott be.
A kétharmados győzelmet arató FSN mögött az RMDSZ volt a második legjelentősebb politikai erő az első szabadon választott parlamentben. A magyar érdekképviseletre leadott egymillió szavazat (a voksok mintegy 7,3 százaléka) a 119 tagú szenátusban 12 mandátumot, míg a 396 tagú képviselőházban 29 mandátumot eredményezett.
Az 1990-ben megválasztott első posztkommunista parlamentet alkotmányozó nemzetgyűlésként, kétéves mandátummal választották meg. Az általa kidolgozott, a többpártrendszert, kétkamarás parlamentet és félig elnöki, félig parlamentáris köztársaságot jogilag is szentesítő új román alkotmányt az 1991. december 8-án lebonyolított népszavazáson a FSN támogatóinak voksával (77 százalék) fogadták el. A monarchia visszaállítását szorgalmazó történelmi pártok, illetve a Románia nemzetállami meghatározását kifogásoló erdélyi magyarok (20,4 százalék) nem szavazták meg az új román alkotmányt.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!