Mindenki politizál

Mindenki politizál

Nem szeretnék most a politika minősítésébe belegabalyodni, mert reménytelen vállalkozás. Akit érdekel a téma, rengeteg értekezést, magyarázatot és szakkönyvet talál, ahol a politikát mint fogalmat és mint korunk talán leggyakoribb vitatárgyát értelmezik, magyarázzák, és persze félremagyarázzák. 

Hollai Hehs Ottó

2015. április 18., 15:452015. április 18., 15:45

Szokásos értelmezés szerint a politika irányítja a közéletet, tehát egy adott ország, állam közösen élő polgárainak, a társadalomnak ügyes-bajos dolgaival foglalkozik, ezt megszervezi, rendezi. Azt is mondhatnánk, hogy a politikai tevékenység mindig az állampolgár érdekében kell mozgásba lendüljön, a társadalmi élet minden területén a legjobbat kellene biztosítsa.

Ez persze elmélet, mert az utóbbi években – mondhatni hosszú évtizedekben – egészen mást láttunk. Csak egy mondatban: a véresnek és szörnyűnek mondható XX. században a politika téves ideológiák szolgálatában, emberek millióit árulta el, és küldte őket – nem túlzok, amikor ezt leírom – vágóhídra! Változott a politika szerepe a XXI. század első évtizedében? Édeskeveset. Ma nem ideológiák, hanem érdekcsoportok irányítják a közéletet, az embereket az egész világon manipulálva és kiszolgáltatva a pénzhatalom kénye-kedvének.

Ezt nem én, a szürke kis publicista állítom, ezt a tények igazolják, és bátor, szókimondó szakértők tucatjai tanulmányaikban részletesen kifejtették. Most itt állunk, várunk, reménykedünk, mindenki elégedetlen, és mindenki politizál. Úgy vagyunk, mint a focival: kevesen rúgják a labdát, de mindenki ért hozzá. A mérkőzéseket magyarázzák, bírálják, ha vesztünk, szidják a csapatot, ha – véletlenül – nyerünk, akkor fellángol a lelkesedés, mégis van magyar futball.

Az ember járkál a magyar fővárosban, kirándul vidékre, és hallgatózik, szóba áll különböző társadalmi réteghez tartozó emberekkel. Mindenkinek van politikai véleménye, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy vagy átkozza, vagy isteníti a kormányt, pontosabban a kormányfőt. Az ellenzéket is szidják, legtöbbször azért, mert nem csinál semmit. De mit tehetne jobban, kérdezzük. Erre már nincs válasz, ez már nehéz kérdés. A jobboldal is hazudik, a baloldalon is gengszterek, mondják sokan. De mit jelent manapság jobb- vagy baloldal, kérdezem, de erre sincs válasz. Tényleg, hol van a választóvonal, és mi van a régi, igazán baloldali eszmékkel, vagy létezik-e egy igazán markáns, konzervatív vagy talán haladó jobboldal?

A németeknél a dolgok jobban mennek, hiszen gazdag ország, ipara világhírű, termékei az egész világon hódítanak. A német még ráadásul szorgalmas is, keményen tud dolgozni, és pontos, lelkiismeretes. Persze ott is vannak hibák, sok a probléma, néha tüntetnek, követelnek, a jövőtől ott is félnek egy kicsit. De úton-útfélen nem politizálnak, mert bevallják, hogy nem értenek hozzá. Ott is szidják néha a politikusokat – főleg, ha túl sokat lopnak –, de nem egész nap, hangos torokkal, mint nálunk. Embere, nemzete válogatja, más világ az, más ez, és ez így igaz. Más a mentalitás, de más a történelmi múlt, a gyökerek is különböznek, na és mások a lehetőségek.

Kelet-Európa nem tud, nem tudhat a Nyugathoz gyors tempóban felzárkózni, mert fél évszázadig azt csináltuk, amit ránk kényszerített a vörös hatalom. Negyed évszázada már „szabadok” vagyunk, de csak a keleti béklyótól, kaptunk helyette egy másikat, talán nem olyan szoros, de a nyakunkon van, és nem vehetünk úgy levegőt, ahogy szeretnénk.

A világ dolgait egyesek nagyon jól irányítják, saját kényük-kedvére. A pénzhatalom elhúzza az orrunk előtt a mézesmadzagot, és sokak számára ténylegesen jólétet biztosít, de az emberek nagy része jogosan becsapva érzi magát. Ha nagy ritkán olyan politikus kerül a porondra, aki a fentieket felismeri, és ennek ellenére igyekszik politizálni, azt „felülről” rögtön megtámadják, igyekeznek a „hibás útról” leterelni, és olyan közhangulatot teremteni, ami még a sikeres politikai lépéseket is megzavarja.

A jelenlegi magyar kormány a körülményekhez képest jól végzi munkáját, de hibák vannak és lesznek, mert ilyen a helyzet, ilyen a világpolitika: zavaros, bizonytalan, kiszámíthatatlan. Emberek ezreit ölik ma naponta a világ különböző részein, emberek százezrei menekülnek és keresnek menedéket, hogy legalább az életüket mentsék. A hírekben ezt látjuk, de segíteni nem tudunk, tehetetlenek vagyunk, no és itt vannak a saját problémáink, ezekkel megküzdeni se könnyű.

Tanuljuk meg végre mi, magyarok, hogy egymás állandó pocskondiázása és a gyűlölködés a másképpen gondolkozóval szemben nem tolja az ország szekerét egy centivel sem előre, ellenkezőleg, helyben topogunk, és várjuk a csodákat. Jobb lenne talán többet a munkánkra, az ország építésére koncentrálni és belátni, hogy egyik napról a másikra nem teremthetünk Kánaánt.

Kicsit nézzünk körül a világban, és adjunk hálát a Mindenhatónak, hogy mi, magyarok nem háborúskodunk, és nem kell meneküljünk. Itthon vagyunk, és itthon maradhatunk, és kéz a kézben dolgozhatnánk, ha akarunk. Aki jelenleg uralmon van, azt segíteni kell, mert azt kell feltételezni, hogy jó szándékú. Ha majd én kerülök a kormányszékbe, ugyanezt várnám el az ellenzéktől is, kölcsönös segítséget, hiszen a cél egy és ugyanaz: a magyar életet, a magyar polgár mindennapjait megjavítani, a magyar jövőt szebbé tenni.

És valami egészen személyes vélemény: ne várjunk a mai politikától „eszmei” igazságokat, ideológiai útmutatót, jobb- vagy baloldali orientáltságot. Ezek régi formulák, elavultak. A mai, sikeres politika pragmatikus, nem elméletekre, nem „dumára” van szükségünk, hanem tettekre. A legjobb megoldás lehetne – és nemcsak magyar térségben – a szakértői kormányzás bevezetése, a politikai pártok szerepének csökkentése. Különben is, aki politizálni akar, mert az országot, ahol él, a nemzetet, ahova tartozik, segíteni szeretné szellemi tőkéjével, az dolgozzon ingyen, ne kérjen ezért milliókat, ne azért tömörüljünk a parlamentben, mert itt mindig kalácsot osztogatnak és nem száraz kenyeret.

Fenti véleményemet azért volt bátorságom az olvasóval közölni, mert úgy érzem, hogy ezek meghallgatása talán egy keveset segíthet a Kárpát-medence magyarságának javítani jelenlegi, zavaros politikai hangulatán.

A szerző Németországban élő publicista

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban