Január 11-én volt tizenöt éve, hogy létrehozták a hírhedt guantánamói börtöntábort. A tisztségéből jövő pénteken távozó Barack Obama demokrata párti amerikai elnök be akarta záratni, de nem sikerült.
2017. január 15., 12:462017. január 15., 12:46
Donald Trump megválasztott republikánus párti elnöknek teljesen más tervei vannak – írja a Dpa német hírügynökség. A táborból kivezető út egy piros-fehér jelzésen át vezet, néhány palló, amelyre ráfestették az alig észrevehető színeket. Nem messze innen zúg a tenger. Campo Echo barakjain túl bozótos dombok emelkednek. A tábort elhagyó foglyokat itt adják át más katonáknak, akik aztán az embereket a repülőtéren várakozó géphez viszik. A múlt évben 47 ember tette meg az utat.
Néhány nappal ezelőtt további négy fogoly hagyhatta maga mögött Guantánamót. Barack Obama hivatali idejének utolsó napjaiban további szabadon bocsátásokat helyezett kilátásba. Elméletileg 19 emberről lehet szó, akik az idő szorításában várják a döntést. Néhány nap múlva Donald Trumpot beiktatják hivatalába. Ha a republikánus elnökön múlik, egyetlen fogoly sem fog szabadulni. Trump ellenzi, hogy bezárják a Kuba szigetén lévő amerikai haditengerészeti támaszponton létesített tábort. Ellenkezőleg: újabb fogvatartottakkal akarja feltölteni Guantánamót.
Január 11-én volt 15 éve annak, hogy George W. Bush akkori republikánus párti elnök az első húsz foglyot Afganisztánból a guantánamói támaszpontra hozatta: a támaszpontot a terrorizmus elleni harcban elfogott gyanúsítottak fogva tartásának helyszínéül választották ki. Négy hónap telt el a 2001. szeptember 11-ei (New York-i és washingtoni) merénylet óta, a terrorizmus elleni háború még új volt, a férfiakat, akikről az mondták, hogy tálib harcosok, az al-Kaida terroristahálózat emberei, itt helyezték el. (Az ide került rabokat a vonatkozó nemzetközi jogszabályok figyelmen kívül hagyásával, vádemelés nélkül őrizték, a gyanú szerint bántalmazták.) Készültek fényképek az első foglyok érkezéséről. Narancsszínű ruhába öltöztetett embereket látni egy szögesdrótból készült karámban: térdepelnek, kezük összekötözve, fejük lehajtva. A képek beleégtek a kollektív emlékezetbe. A sokat bírált tábor az Egyesült Államok szégyenfoltja lett. Számos ártatlant tartottak fogva.
Már rég gyom növi be a karámokat, Guantánamo ma már más hely. Van már műholdas adások vételére alkalmas televízió, könyvtár, nyelvtanfolyam. Ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy olyan emberek is raboskodnak ott, akiket az Egyesült Államok soha nem akar elengedni. Amennyiben a távozó kormányzatnak sikerülne is a 19 ember nagy részét vagy mind a 19-et elengedni, még mindig maradna harminchat. Többségük ellen sohasem emeltek vádat. Az amerikai kormány azonban nem akarja szabadon bocsátásukat, mert túlságosan veszélyesnek tartja őket. Ám a bizonyítékok nem elégségesek a vádemeléshez, vagy kínzással kényszerítették ki belőlük a vallomásokat, illetve a per azért nem lehetséges, mert kényes titkosszolgálati módszerekre derülhetne fény. Huszonhat ember tartozik a „mindörökre foglyok” kategóriába.
Vannak olyanok, akiket katonai törvényszék előtt vontak felelősségre. Három foglyot elítéltek. Hétnek háborús bűncselekmények vádja miatt kell felelnie. Köztük Halid Sejk Mohammednek, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások állítólagos értelmi szerzőjének. Az eljárás azonban évek óta akadozik, még a per időpontja sem ismert. Ügyvédek és emberi jogi aktivisták a hatékonyság hiányára és okvetetlenkedésre panaszkodnak. Obama szakítani akart a rendszerrel, de végeredményben fenntartotta. A demokrata párti elnök a kongresszusra, a republikánusokra hárítja a felelősséget. Ám ez csak az érem egyik oldala. Saját kormányzatán belül is nagy volt az ellenállás a tábor bezárásával szemben, a bürokrácia sokszor keresztbe tett.
Most úgy tűnik, hogy a tábor legalább még négy évig tovább működhet. Trumpnak ehhez egy rendeletet kell aláírnia. Néhány nappal ezelőtt egyik Twitter-üzenetében ismét tudatta, hogy a foglyokat „rendkívül veszélyes embereknek” tartja. Jövendő védelmi minisztere, James Mattis is ellenezte a múltban a foglyok szabadon engedését. Kérdéses, hogy Trump valóban hozat-e új foglyokat Guantánamóra. Ez újdonság lenne. 2008 márciusa óta nem volt felvétel a börtöntáborba. Az ellenállás nagy lenne, s jogilag is támadható. A kínzási módszereket, például az imitált vízbefullasztást (waterboarding) sem tudná az új elnök csak úgy visszahozni, amint azt a választási kampányban ígérte. Ezeket időközben törvényileg is törölték.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!