Paradox helyzet, hogy a magyarok számának három lokális maximuma volt az elmúlt században: 1910-ben, 1941-ben, valamint a kommunizmus éveiben Ceauşescu Romániájában, az 1980-as években. Persze abszolút számról beszélünk, az erdélyi magyarok maximális száma nagyjából 1 740 000 körül mozgott.

(Nagyon jelentéktelen eltérés, hogy ha Románia teljes területén vizsgáljuk a magyarok számát, akkor az 1977-es összeírás szerint Romániában 1 713 928 magyar volt, míg Erdélyben 1 691 048). Ez elgondolkoztató adat, hiszen az 1980-as évektől kezdtünk el fogyni, és miközben a Székelyföld területén a fogyás enyhe, addig Erdély többi régiójában a fogyás igen jelentős. Ezt igazolja a 2002-es összeírás és az utána eltelt nyolc esztendő.

Székely városoklélekszámának alakulása

A továbbiakban érdemes megvizsgálni három meghatározó székely város magyar lakossága számának alakulását. A Marosvásárhelyen történt összeírások sok érdekes adattal szolgálnak. Természetesen Marosvásárhely esetében – akárcsak a többi székely város esetében – meg lehetne különböztetni, hogy mikor csatolják hozzá a peremfalvakat, községeket, például Meggyesfalvát, Remeteszeget stb. Mi ezt nem vizsgáljuk külön, mert a lényegi tendenciát nem befolyásolja. Érdemes egy kicsit visszapillantani Marosvásárhelynek, a két Bolyai városának történelmébe.

A Marosvásárhelyi Állami Levéltárban a Bolyaiak korából a következő évekből őrizték meg az összeírási könyveket (egy kis része hiányos): 1832, 1833, 1835, 1836, 1838, 1839, 1841, 1843, 1847, 1849, 1850, 1857. Eddigi kutatásaink alapján Bolyai Farkas csak az 1835-ös és 1843-as összeírási íven szerepel. Persze ha több összeírási íven is szerepelne Bolyai Farkas lakása, akkor abból pontosan megtudhatnánk, mikor lakott vele Bolyai János, milyen volt az anyagi helyzete, tartott-e háziállatot. Ugyanis ez akkortájt igen gyakori volt. Természetesen érdekel Bolyai Farkas szomszédsági környezete is, ezekkel az emberekkel naponta találkozott, részesei voltak életének, mindennapjainak.

Bolyai János név szerint, eddigi kutatásaim alapján, csak az 1847-es és 1857-es összeírási íven szerepel. Természetesen csak albérlőként, és nem tulajdonosként. Viszont vannak gazdasági összeírások és lakossági összeírások is, de bennünket most csak a lakossági öszszeírások érdekelnek. A különböző összeírásokból, népszámlálásokból kiderül: Marosvásárhely 7855 lakosából 1850-ben 472-en vallották magukat románnak, 6488-an magyarnak, 241-en németnek, 202-en pedig zsidónak. 1890-ben 669 volt a románok, 12 785 a magyarok lélekszáma, 1920-ban 3947 román és 23 178 magyar, 1948-ban 11 007 román és 42 435 magyar, 1977-ben 44 491 román és 81 234 magyar, 1992-ben 74 549 román és 83 239 magyar, míg 2002-ben 75 553 román és 70 108 magyar élt a városban.
Látható, hogy mind Csíkszereda, mind Sepsiszentgyörgy magyar lakosainak száma a kommunizmus idején ugrott meg.

A város infrastrukturális fejlődésében is ez a szakasz a meghatározó, ellentétben Marosvásárhellyel, ahol az infrastrukturális fejlődés Bernády György polgármester idején volt meghatározó. Látható, hogy az első világháború és a trianoni békediktátum után a magyarság száma egy kicsit megfogyatkozott, de utána újból növekedni kezdett. A második világháború még egy jelentősebb lakosságfogyást eredményezett, utána már csak az 1980-as évek utáni szakasz hozott igen számottevő csökkenést. A statisztikai előrejelzések azt mutatják, hogy ez a csökkenés csak fokozódik.

Összefoglalás

A Székelyföldön van az erdélyi magyarság bázisa. Itt a magyarság fogyása tíz év múlva is „csak” 93 százalékos, 20 év múlva 87 százalékos. (Ez megegyezik Csata István–Kiss Tamás előrejelzésével és a mi számításainkkal is.) Látható, hogy 10 év múlva Marosvásárhelyen és Csíkszeredában lesz a legtöbb magyar diák, míg 20 év múlva Csíkszeredában lesznek a legtöbben. Tehát igen jól tették a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem megálmodói, amikor Csíkszeredába és Marosvásárhelyre tették az intézmény legtöbb karának székhelyét. Maros megyében a fogyás 10 év múlva 86 százalékos, míg 20 év múlva 75 százalékos! Kolozs megyében még drámaibb a helyzet: 10 év múlva a fogyás 75, 20 év múlva pedig 57 százalékos.

Hol érdemes egyetemet fejleszteni? Hol lehet garantálni a diáklétszámot? Ezek az adatok a hosszú távú tervezésben segítik a válaszadást. Szeretném hangsúlyozni: ezek az adatok ellenőrizhetők a megyei statisztikai hivatal weblapján. (Mi olyan adatokkal dolgozhattunk, amelyek szerepelnek a hivatal honlapján. Ezért van az, hogy néhol 2008-ig, néhol 2010-ig vannak adataink. A következtetések levonásában viszont ez semmit sem változtat. Mindenesetre az előttünk álló népszámlálás igazolhatja, illetve korrigálhatja ezeket az előrejelzéseket.) A Csata István–Kiss Tamás könyvében közölt adatokat a legegyszerűbb lineáris trendszámítás is fényesen igazolta. Sőt Csata István és Kiss Tamás néhol pesszimistább is, mint a lineáris trend. Ez azért is helyénvaló, mert nem lineáris trenddel kellene, hogy számoljunk, hanem mértani sorozattal, illetve figyelembe véve a 2008. év végétől tartó gazdasági krízist, még rosszabbak lesznek a népesedési perspektívák.

Oláh-Gál Róbert (A szerző matematikus, egyetemi tanár, Bolyai-kutató)

Hivatkozások:
Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája. Teleki László Alapítvány, Pro-Print Könyvkiadó, Budapest, Csíkszereda, 1998
Csata István–Kiss Tamás: Népesedési perspektívák (Az erdélyi magyar népesség regionálisan tagolt előreszámítása húsz- és harmincéves időtávra), Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2007

Erdély nemzetiségi megoszlása

Év    Összesen    Román    Magyar    Magyarok aránya
1869    4 210 536    2 482 800    1 052 300    24,99%
1880    4 013 762    2 284 978    1 043 952    66,01%
1890    4 408 182    2 465 902    1 198 147    27,18%
1900    4 848 451    2 670 131    1 433 252    29,56%
1910    5 228 180    2 811 719    1 653 943    31,64%
1920    5 107 400    2 916 800    1 305 800    25,57%
1930    5 520 086    3 214 576    1 476 233    26,74%
1941    5 882 600    3 288 400    1 735 700    29,51%
1956    6 218 427    4 041 156    1 558 254    25,06%
1966    6 719 555    4 569 546    1 625 702    24,19%
1966    6 719 555    4 559 432    1 597 432    23,77%
1977    7 500 229    5 203 846    1 691 048    22,55%
1992    7 723 313    5 815 425    1 619 735    20,97%
2002    7 221 733    5 541 286    1 429 473    19,79%

Csíkszereda magyar lakossága

Év     Összesen    Román    Magyar    Német    Egyéb összesen    Zsidó
1850    961    0    914    12    35    0
1880    1597    7    1534    33    23    0
1890    1789    21    1708    34    26    0
1900    2858    52    2739    49    18    0
1910    3701    44    3591    45    21    0
1920    2675    268    1957    49    401    188
1930    4807    598    3796    71    342    253
1941    6926    32    6799    31    64    16
1948    6143    767    5280    13    83    69
1956    11 996    702    11 144    47    103    61
1966    8459    807    7601    19    32    11
1977    30 069    4818    25 031    87    133    15
1992    45 769    7488    37 924    73    284    5
2002    42 029    7274    34 359    48        2

Sepsiszentgyörgy magyar lakossága

Év    Összesen    Román    Magyar    Német    Egyéb összesen    Zsidó, jiddis
1850    3861    487    3189    37    148    56
1880    6221    31    5905    74    211    0
1890    6658    41    6448    92    77   
1900    8125    52    7986    73    14   
1910    9588    117    9263    170    38    0
1920    12 195    1364    10 317    205    309    280
1930    11 898    2211    9411    212    238    106
1941    15 585    100    15 116    244    125    3
1956    18 896    2317    16 308    102    169    75
1966    22 058    2550    19 405    81    22    1
1977    40 804    5812    33 975    149    868    31
1992    68 359    16 092    51 073    153    1041    18
2002    61 543    14 178    46 113    118        13