Egy kis népszavazási matematika

Egy kis népszavazási matematika

Fotó: MTI

A magyarországi kvótanépszavazást követően egyesek részéről kaján és oktondi kijelentések hangzanak el (sőt mi több: „asztalveregetés” zajlik) annak érdekében, hogy a referendum hitelességét megkérdőjelezzék. Azon jogi előírásokra hivatkoznak, miszerint nem volt meg az ötven százalék feletti részvételi arány. Nos ez az egy dolog igaz. De...

Ábrám Zoltán

2016. október 09., 12:502016. október 09., 12:50

1. Ha nem egységes választási logikát követünk, hanem amolyan „csiki-csukit”, akkor az ötven százalék alatti részvétel miatt Magyarország uniós tagsága és uniós parlamenti képviselete is megkérdőjelezhető lenne. Vagy arra a logikára alapoznak egyesek, hogy adott helyzetben kivételt kell alkalmazni, máskor viszont nem?

2. Az egyszerű szavazó ebből egyszerű, de egészséges következtetést von le: „amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek”. És legközelebb talán még inkább távol marad az urnáktól.

3. A népszavazás nem annyira az egységes uniós szavazási logika szükségessége miatt érvényes, hanem elsősorban erkölcsi szempontból: amikor tízből kilencnél több személy közös véleményt fogalmaz meg, arra nagyon, de nagyon oda kell figyelni.

4. Bár erről egyáltalán nem beszélnek, matematikailag teljes mértékben hiteles a népszavazás. Márpedig a matematikánál egzaktabb tudomány nincs. A politikatudomány elbújhat mellette. Íme a megkérdőjelezhetetlen számso­rok: a 8 261 394 választópolgár (ugyanazon honlap más adatai szerint 8 272 625, hol az ellentmondás?) fele plusz egy 4 130 698 személyt jelent. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint az érvényes szavazatok száma 3 338 483, közülük 3 282 928 választó szavazott nemmel. Máris látható, hogy amennyiben a minimális érvényes szavazati arányhoz szükséges további 792 215 személy elment volna szavazni, és mindannyian igennel szavaztak volna, a nemek száma akkor is elérte volna a többséget. Sőt az abszolút többséget 79,47 százalékkal!

5. Kérem, a szavazók többsége nem rendelkezik ugyan túlságosan sok jogi ismerettel, de a számtant fontosnak tartja. Nemcsak a piacon, hanem talán még a választási eredmények kiértékelése során is. Ezért „mezei nyúlként” máris azt javasolom az arra hivatottaknak, hogy olyan választási jogszabályt alkossanak, amely – esetleg – nem mond ellent sem a matematikai számításoknak, sem az egyszerű választói észjárás logikájának.

A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2018. július 21., szombat

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról

Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.

Holdra szálláshoz fogható szellemi megvalósítás – Kovács István unitárius lelkész ember és vallás szabadságáról
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.

Vegyük az adást, ne csak az érettségit
Vegyük az adást, ne csak az érettségit
2018. július 07., szombat

Vegyük az adást, ne csak az érettségit

2018. július 01., vasárnap

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.

Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, az anyák tragikus sorsú megmentője
2018. június 02., szombat

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről

A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a

Egész Erdélyt bejárja az igazságos király - Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója a Mátyás király emlékév jelentőségéről
2018. május 06., vasárnap

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása

Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.

Megmenthető a magyar orvosképzés? – Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd írása
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?
2018. április 22., vasárnap

Quo vadis, vásárhelyi magyar orvos­képzés?

2018. április 15., vasárnap

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről

Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.

Politikai kérdés az európai kisebbségvédelem – Szalayné Sándor Erzsébet az Európa Tanács romániai jelentéséről
2018. április 09., hétfő

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról

Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.

Nyelvgazdagító, megmentett székely szókincs - Sántha Attila a Bühnagy székely szótárról
2018. március 25., vasárnap

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel

A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.

Szervesülő közeg a Kárpát-medencei irodalom – interjú a friss József Attila-díjas Karácsonyi Zsolt költővel
2018. március 18., vasárnap

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban

Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.

Külön bejáratú, képlékeny igazságok hálójában – Valóságérzékelésünk szubjektivitása az Illegitim című kolozsvári előadásban