Fotó: MTI
A magyarországi kvótanépszavazást követően egyesek részéről kaján és oktondi kijelentések hangzanak el (sőt mi több: „asztalveregetés” zajlik) annak érdekében, hogy a referendum hitelességét megkérdőjelezzék. Azon jogi előírásokra hivatkoznak, miszerint nem volt meg az ötven százalék feletti részvételi arány. Nos ez az egy dolog igaz. De...
2016. október 09., 12:502016. október 09., 12:50
1. Ha nem egységes választási logikát követünk, hanem amolyan „csiki-csukit”, akkor az ötven százalék alatti részvétel miatt Magyarország uniós tagsága és uniós parlamenti képviselete is megkérdőjelezhető lenne. Vagy arra a logikára alapoznak egyesek, hogy adott helyzetben kivételt kell alkalmazni, máskor viszont nem?
2. Az egyszerű szavazó ebből egyszerű, de egészséges következtetést von le: „amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek”. És legközelebb talán még inkább távol marad az urnáktól.
3. A népszavazás nem annyira az egységes uniós szavazási logika szükségessége miatt érvényes, hanem elsősorban erkölcsi szempontból: amikor tízből kilencnél több személy közös véleményt fogalmaz meg, arra nagyon, de nagyon oda kell figyelni.
4. Bár erről egyáltalán nem beszélnek, matematikailag teljes mértékben hiteles a népszavazás. Márpedig a matematikánál egzaktabb tudomány nincs. A politikatudomány elbújhat mellette. Íme a megkérdőjelezhetetlen számsorok: a 8 261 394 választópolgár (ugyanazon honlap más adatai szerint 8 272 625, hol az ellentmondás?) fele plusz egy 4 130 698 személyt jelent. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint az érvényes szavazatok száma 3 338 483, közülük 3 282 928 választó szavazott nemmel. Máris látható, hogy amennyiben a minimális érvényes szavazati arányhoz szükséges további 792 215 személy elment volna szavazni, és mindannyian igennel szavaztak volna, a nemek száma akkor is elérte volna a többséget. Sőt az abszolút többséget 79,47 százalékkal!
5. Kérem, a szavazók többsége nem rendelkezik ugyan túlságosan sok jogi ismerettel, de a számtant fontosnak tartja. Nemcsak a piacon, hanem talán még a választási eredmények kiértékelése során is. Ezért „mezei nyúlként” máris azt javasolom az arra hivatottaknak, hogy olyan választási jogszabályt alkossanak, amely – esetleg – nem mond ellent sem a matematikai számításoknak, sem az egyszerű választói észjárás logikájának.
A szerző marosvásárhelyi egyetemi tanár
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
szóljon hozzá!