Az eddigi politikusi megnyilvánulások alapján szinte biztosra vehető, hogy az idei romániai elnökválasztási kampány egyik kiemelt témája a kisebbségi kérdés, a magyarügy, pontosabban a magyarellenesség lesz.
2014. augusztus 30., 18:302014. augusztus 30., 18:30
Bár az államfőválasztást csupán novemberben tartják, a jelentősebbnek számító román jelöltek szinte mindegyike fontosnak látta megszólalni a kérdésben, és igyekezett riválisaira rátromfolva bírálni a magyarokat, illetve az általuk megfogalmazott autonómiatörekvéseket.
Cristian Diaconescu, aki a jelek szerint függetlenként kényszerül indulni, miután pártja, a Népi Mozgalom Párt úgy döntött, helyette inkább Elena Udrea pártelnököt indítja, bírálta Victor Ponta miniszterelnököt, amiért az részt vett a Nyergestetőn a székely hősök emlékére megtartott rendezvényen, és azt állította, Hargita és Kovászna megyében korlátozzák a román nemzetiségűek munkához, kultúrához és nemzeti önazonossághoz való jogát. A helyzeten amúgy Diaconescu lecserélése nem sokat javít, mivel a helyette induló Udreának is voltak már a magyar jogkövetelésekkel szemben ellenséges megnyilvánulásai.
Monica Macovei, aki szintén függetlenként indul, úgy vélekedett, a kisebbségek „teljes körű jogokat” élveznek Romániában. „Bármennyire panaszkodnak az RMDSZ politikusai, ez így van. Hargita és Kovászna megyében azonban nem tartják tiszteletben a románok jogait” – fogalmazta meg ő is a Diaconescu által említett vádakat.
Az amúgy kisebbségi – lévén szász – Klaus Johannis, a PNL–PDL jobbközép szövetség államfőjelöltje is megnyilatkozott az autonómia ügyében, ellenérzéseinek adva hangot az önrendelkezéssel szemben, és ez még úgy is zavaró, hogy világos: nyilatkozatával azt próbálta elkerülni, hogy kisebbségi volta miatt összemossák a magyar kisebbség jogköveteléseivel.
Az államfői tisztség elnyerésére legesélyesebbnek tartott Victor Ponta miniszterelnök sem tartóztatta meg magát. Miután egy felmérés kimutatta, hogy a románok többsége ortodox és román nemzetiségű államfőt látna szívesen az ország élén, máris burkoltan nekiment legkomolyabbnak tűnő ellenfelének, Johannisnak, amikor arról beszélt: nem elfogadható, hogy valaki hibájául rója fel a saját hazájában, hogy ortodox és román.
Ponta a magyar ügyekben egyelőre visszafogott, ami érthető, hiszen pártja, a PSD az RMDSZ-szel kormányoz koalícióban, ráadásul úgy tűnik, hogy az államfőválasztás második fordulójában a magyarok jelenthetik a mérleg nyelvét, így a nyergestetői rendezvényen váratlanul – Kelemen Hunor RMDSZ-elnök meghívására – megjelenve kuncsorgott a magyarok voksaiért, a székely hősöket méltatva.
Ugyanakkor a kétszeresen – a pártban és a kormányban – is beosztottjának minősülő Titus Corlăţean külügyminiszter már nem tartóztatta meg magát, amikor a marosfői román nyári egyetemen azzal vádolta meg Magyarországot, hogy az erdélyi magyar autonómiaigények támogatása révén megsérti a magyar–román alapszerződést, illetve amikor úgy vélekedett, hogy maga az autonómiaigény ellentétes a dokumentummal.
Nem érkezett arról hír, hogy Ponta emiatt bármilyen formában felelősségre vonta volna, vagyis egyetért beosztottja álláspontjával, azaz hallgatólagosan ő is részt vesz az össznépi „magyarozásban”, amelynek tétje az, hogy ki tudja nagyobb hazafinak feltüntetni magát az amúgy megalapozott és a román állam területi egységét vagy szuverenitását semmilyen formában sem veszélyeztető magyar jogkövetelések minél vehemensebb elutasítása által.
Ráadásul félő, hogy a helyzet csak rosszabbodik. A Ponta-kormány már eddig is gyakran folyamodott a magyar kártyához, palástolandó, hogy sem a gazdasági, sem a politikai reformok terén nem volt képes érdemi előrelépést elérni, és ebben az sem akadályozta, hogy az RMDSZ történetesen tavasz eleje óta koalíciós partnere.
A legújabb gazdasági fejlemények – mint kiderült, az ország technikai recesszióba került, miután a gazdaság teljesítménye az első két negyedévben folyamatosan csökkent – nemigen adnak okot derűlátásra. Könnyen előfordulhat, hogy a gazdasági recesszió miatti felelősségre vonás elől a kormány úgy akar kibújni, a fellendülésre érdemi elképzeléssel nem rendelkező ellenzék pedig a távlati tervek hiányát úgy próbálja majd palástolni, hogy a kisebbségi kérdéseket igyekeznek előtérbe állítani, ami rendszerint egyet jelent a magyarellenes retorika fokozásával.
Mensura Transylvanica Politikaelemző Csoport
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
szóljon hozzá!