Ez a turisztikai és a kulturális vonzerő mellett gazdasági hasznot is jelent, így a legtöbb országban államilag is támogatják a fentebbi minősítések megszerzését. Ezzel szemben a budapesti Földművelésügyi Minisztérium (FM) ügyvédet fogadva küzdött a kürtőskalács magyar Hagyományos Különleges Termékké nyilvánításának megakadályozásáért.

A múlt héten a román mezőgazdasági miniszterjelölt bejelentette, hogy kezdeményezni fogják a kürtőskalács romániai Hagyományos Különleges Termékként történő bejegyzését, és ehhez a budapesti Földművelésügyi Minisztérium is áldását adta. (A szerző még azelőtt küldte el szerkesztőségünkhöz jelen írását, hogy a magyar Földművelésügyi Minisztérium szerdán bejelentette: a kürtőskalács mint hagyományos különleges termék uniós bejegyeztetése érdekében lép fel – szerk. megj.)

A Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület 2013 decembere óta próbálja elérni, hogy a kürtőskalács magyar HKT legyen. A Földművelésügyi Minisztérium mondvacsinált okokra és ostobaságokra hivatkozva gáncsolta és gáncsolja ezt a folyamatot. Ennek betetőzéseként próbálják most a román kormánynak átjátszani a világ legismertebb székely magyar süteménye regisztrációjának lehetőségét, azt állítva, hogy a kürtőskalács romániai termék. A háttérben az FM illetékeseinek teljes tájékozatlansága, továbbá egyik főosztályvezető-helyettesük önkényeskedése állhat. Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném nyilvánosságra hozni.

A gyengébb minőségű és olcsóbb termékeket előállító sütők nyomására az FM egy hibás és visszautasításra ítélt regisztrációs dokumentum felterjesztését erőltette. Ebben az NKSZ nem tudott partner lenni. A kürtőskalács hagyományos receptje vaj, tej és tojás használatát írja elő (http://www.kurtos.eu/dl/techno8_.pdf), de egyesek mindezt étolajjal és aromákkal helyettesítik.

Huszonöt évnél idősebb recept, amely ilyen „pótanyagokat” tartalmazna, szerencsére nem létezik, a regisztráció feltétele pedig egy legalább 25 éves receptúra megléte. A hagyományos összetevőket súlypontba helyezve elképzelhető lenne az olcsóbb változat megemlítése, de megengedhetetlennek tartottuk azt, hogy a leírást a silányabb változatra alapozzuk.

Hiányos tájékozottságú politikusok előszeretettel panaszolják, hogy a „szlovákok ellopták a kürtőskalácsot”. A szakolcaiak valóban regisztrálták a trdelnik nevű süteményt, de ez nem a kürtőskalács, hanem annak egy távoli rokona, amely a kürtőskalács 200 évvel ezelőtti változatához áll közel, és nincs rajta karamellizált cukormáz. Most viszont az FM arroganciája és ostobasága miatt tényleg közel állunk ahhoz, hogy a románoké legyen a regisztráció lehetősége, és minden azzal járó előny.

A budapesti tárca többek között olyan abszurd érvekkel támadta az NKSZ szakértői által benyújtott dokumentumot, hogy „a kürtőskalács csak 25 éve jelent meg hazánkban” (talán elfelejtettek egy nullát?) és „nem lehet regisztrálni, mert egy termékcsoportot jelöl” (egyrészt ez ilyen kontextusban nem igaz, másrészt termékcsoportot is lehet regisztrálni, lásd például a pogácsa vagy a pozsonyi kifli esetét). Továbbá azt is kifogásolták, hogy a recept viszonylag tág határok közt változhat. Ez csak néhány felkészületlen minisztériumi alkalmazott szerint jelenthet akadályt.

A negatív hozzáállás másik oka az, hogy fölemeltük a szavunk az ugyancsak az FM által összehangolt Hungarikum Bizottság elhibázott lépései és visszaélései ellen. Elég arra utalni, hogy a Rubik-kocka, a gulyás, a golyóstoll és a korondi fazekasság nem hungarikum, de az akácfa, az akácméz, a birkapörkölt karcagi változata és egy ismeretlen szépészeti termék viszont az. Rengeteg pénz folyik el ismeretlen cégek termékeinek reklámozására, de egy elfogadható minőségű honlapot sem voltak képesek létrehozni (www.hungarikum.hu). Több feljelentést is tettem, amelyek kivizsgálását, hogy, hogy nem, pont az FM-re bízták. Ezt látva, saját csapatommal álltam neki egy, a valódi magyar nemzeti értékeket ismertető honlap létrehozásának (www.hungarikum.net).

Kénytelenek voltunk szóba hozni az FM egyes tisztségviselőinek és házi szervezeteinek felkészületlenségét. A minisztérium által preferált Magyar Pékek Fejedelmi Rendje egy olyan, részben plagizált anyaggal szeretné hungarikummá minősíttetni a kürtőskalácsot, amely súlyos szakmai hibákat tartalmaz, például összekeverték benne egy szakácskönyv címét a szerző nevével, és az elkészítés folyamatát is rosszul írták le (www.pekrend.hu). A mi szakszerű dokumentációnkat viszont, amelyhez egy frissen kiadott, szabadon letölthető könyvet is csatoltunk, elutasították.

Az FM 2014-es elutasító határozatát bíróságon támadtuk meg. A több mint egyéves pereskedés során az agrártárca ügyvédet fogadott a magyar HKT regisztrációs folyamat elgáncsolása érdekében. Végül kikényszerítették a per lezárását, engem személy szerint pedig megbüntettek harmincezer forintra. Mi azonnal, még a bírósági döntés jogerőre emelkedése előtt (november 18-án) újból beadtuk a regisztrációs dokumentációt az FM-nek. A minisztérium portáján viszont nem voltak hajlandóak iktatószámot adni. Az FM kínai nyelvű dokumentációt is követelt tőlünk. A kürtőskalácsról szóló alapvető információkat 19 nyelven, köztük kínaiul, japánul és bengáli nyelven is közzétettük.

Elképesztőnek tartom, hogy az FM nem veszi észre a világ ezernél is több kürtőskalácssütőjében rejlő országimázs- és turisztikai információszórási lehetőséget. A román kormány annak ellenére mindent megtesz a regisztráció előmozdítása érdekében, hogy kutatásaink során egyetlen olyan, 25 évesnél régebbi, nyomtatott anyagot sem találtunk, amelyben akár leírták volna a kürtőskalács román nevét.

A név sem a román etimológiai szótárakban, sem a román szakácskönyvekben nem fordul elő. Abban nem reménykedem, hogy az FM illetékesei önszántukból korrigálják nagy károkat okozó hozzáállásukat, de abban talán igen, hogy a nyilvánosság ereje, illetve politikustársaik jobb belátásra bírják őket.

Dr. Hantz Péter

A szerző biofizikus, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület egykori ügyvivője