Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke július 11-én bejelentette: a bukaresti kormánykoalíción belül kialakult vita miatt lemond kulturális miniszteri és miniszterelnök-helyettesi tisztségéről, az RMDSZ viszont tagja marad a román kormánynak.
2014. július 19., 17:292014. július 19., 17:29
A feszültség oka, hogy Románia az RMDSZ-szel szemben lépett be a Minority SafePack nevű, kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésről szóló luxemburgi perbe, jóllehet a javaslatcsomag egyik kezdeményezője Kelemen Hunor volt. A politikus hétfőn közölte, hogy augusztus elsejei hatállyal mond le a bukaresti kormányban betöltött miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri tisztségéről.
A magyar érdekképviselet már több ízben vállalt szerepet a román végrehajtó hatalomban. Az 1989-es forradalom napjaiban alakult RMDSZ történetében 1996-ban váltotta fel az addigi ellenzéki politizálást a hatalommal való párbeszéden alapuló politika.
A szövetség Emil Constantinescu államfővé választása után lépett be – a Demokratikus Konvenció (CDR) és a későbbi Demokrata Párt (PD) mellett – a Victor Ciorbea vezette jobbközép kormányba. A CDR körül szerveződött koalíciós kabinet a Ion Iliescu addigi államfő által alapított politikai erő – a későbbi Szociáldemokrata Párt (PSD) – kormányát váltotta, amely szélsőbaloldali és nacionalista pártok támogatásával vezette az országot.
Az RMDSZ a turisztikai (Birtalan Ákos) és kisebbségügyi miniszteri (Tokay György) tisztséget kapta meg a Ciorbea-kabinetben. A miniszterelnök-csere után az RMDSZ-nek egészségügyi (Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor) és kisebbségügyi (Eckstein-Kovács Péter) minisztere volt a Radu Vasile vezette kormányban.
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalását kezdetek óta bírálta a Tőkés László akkori tiszteletbeli elnök körül felsorakozó belső ellenzék, amely a belső önrendelkezés (autonómia) programjának háttérbe szorítását és a román kisebbségpolitika – általuk érdemtelennek minősített – külföldi legitimálását sérelmezte.
A szövetségben azonban többségbe került az a Markó Béla elnök által megjelenített áramlat, amely a román pártok partnerségét keresve, lépésről lépésre próbált eredményeket elérni az erdélyi magyarság számára. Ez a szemléleti vita vezetett végül ahhoz, hogy Tőkés László és hívei 2003-tól az RMDSZ-en kívül kezdtek politikai építkezésbe.
Az 1996–2000 közötti parlamenti ciklusban születettek meg az első restitúciós intézkedések, amelyek a kommunizmus idején államosított egyházi és közösségi ingatlanok közül juttattak vissza néhányat a magyarságnak. A parlament elfogadta az anyanyelvű oktatást szavatoló tanügyi törvényt, de az RMDSZ-nek sem akkor, sem később nem sikerült a törvénybe beépítenie az önálló magyar állami egyetemhez való jogot.
2000 és 2004 között az Adrian Năstase vezette szociáldemokrata kormánynak parlamenti támogatást nyújtott az RMDSZ évente megújított együttműködési megállapodások alapján. Ennek eredményeképp kezdődött a kétnyelvű feliratozás azokon a településeken, ahol a magyarság meghaladja a lakosság húsz százalékát. További restitúciós jogszabályokat is elfogadtak, egyebek mellett az államosított ingatlanok és mezőgazdasági területek visszaszolgáltatásáról. A magyar történelemkönyvek és jelképek üldözésének közepette egy barátságosabb rendelkezés lehetővé tette a magyar himnusz éneklését és a nemzeti szimbólumok használatát a közösség ünnepein.
2004 és 2008 között az RMDSZ a Călin Popescu-Tăriceanu vezette liberális kormányban vállalt szerepet. A kabinetben Markó Béla RMDSZ-elnök négy éven keresztül miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltött be, emellett a szövetségnek informatikai (Nagy Zsolt), területfejlesztési (Borbély László) és kereskedelmi (Winkler Gyula) minisztere volt az első időszakban, majd – a Traian Băsescu államfőhöz közel álló Demokrata Párt kilépése után – politikusai a környezetvédelmi (Korodi Attila), regionális fejlesztési (Borbély László) és informatikai (Nagy Zsolt, Winkler Gyula) tárcát vezették.
A Tăriceanu-kabinet legfontosabb kisebbségvédelmi vállalása, a 2005-ben kormányzati tervezetként beterjesztett, kulturális autonómiát biztosító kisebbségi törvény elakadt, és mindmáig megvitatásra vár a parlamentben. Ebben az időszakban elcsitult a nacionalista hangulatkeltés, az RMDSZ kormánytagjai a magyarlakta térségek infrastrukturális fejlesztésére irányított költségvetési forrásokkal igyekezték igazolni kormányzati szerepvállalásuk értelmét.
A 2008-as választások után (akárcsak 2012-ben) először nagykoalíció alakult, amelyben az RMDSZ-nek már nem akartak helyet szorítani román pártok. A 2009-es elnökválasztáson újrázó Traian Băsescu jobboldali államfőnek azonban sikerült az addigra Demokrata-Liberális Párt néven újjászerveződött saját pártja mellé parlamenti többséget szerveznie, amelyben az RMDSZ is meghatározó tényező volt.
2009 decembere és 2012 áprilisa között Markó Béla ismét miniszterelnök-helyettesként vett részt az Emil Boc, majd Mihai-Răzvan Ungureanu vezette jobbközép kormány munkájában, amelyben az RMDSZ kapta meg a kulturális (Kelemen Hunor), a környezetvédelmi (Borbély László, Korodi Attila) és az egészségügyi (Cseke Attila, Ritli László) tárca irányítását. A gazdasági válságra népszerűtlen megszorításokkal reagáló kormány nem tudta végigvinni mandátumát, de új oktatási kerettörvényt fogadott el. Ez előrelépést jelentett az anyanyelvű oktatásban, de a magyar orvosképzésben nem sikerült érvényesíteni előírásait.
A 2012-es választások óta ellenzékben politizáló RMDSZ idén márciusban Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök hívására lépett be ismét a kormányba, miután a választások után alakult nagykoalíció pártjai nem tudtak megosztozni a hatalmon. A négypárti kormányban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök miniszterelnök-helyettesi és kulturális miniszteri, Korodi Attila környezetvédelmi miniszteri posztot töltött be.
Aki komolyan veszi a saját vallását, komolyan tudja venni a másikat a maga vallásosságának megélésében, el tudja fogadni, hogy ő azon az úton keresi az üdvösségét – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész.
Tanár úr, az osztályból 18-an vették az érettségit! – jelentette büszkén az egyik tanítványom, amikor az eredményekről érdeklődtem. Nem ez volt a legalkalmasabb pillanat, hogy a magyartalan megfogalmazásra felhívjam a figyelmét, de ez az egyetlen mondat nagyon sok mindenről árulkodik.
Kétszáz éve született Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője” (1818. július 1. – 1865. augusztus 13.). Tragikus sorsú orvos, akinek a temetésén sem kollégái, sem családtagjai nem jelentek meg.
A kolozsvári Mátyás-napok, majd a sepsiszentgyörgyi Szent György Napok után egyre több erdélyi helyszínen találkozhatnak majd az érdeklődők Mátyás királyt és korát idéző programokkal, rendezvényekkel. Az Erdély-szerte esedékes megemlékezésekről a budapesti Magyarság Háza igazgatóját, Csibi Krisztinát kérdeztük.&a
Marosvásárhelyi és bukaresti peres tapasztalatom alapján a leghatározottabban ki merem jelenteni azt, hogy a teljes körű magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés jövője jogi eszközökkel nem biztosítható.
‚Oktatótársaim és a magyar hallgatók nevében ma is azt vallom: mi szinte minden lehetségeset megtettünk a demokrácia keretei között, szűkösnek bizonyuló eszköztárunkból ennyire tellett. A helyzet meghaladott bennünket. Mi, tanárok és diákok elsősorban a magyar oktatás lehetőségének a megteremtésében vagyunk, lehetünk felelősek. A kisebbs&am
Nem jogi, hanem politikai döntés kérdése, hogy mennyire állítható a nemzetközi jog a kisebbségvédelem szolgálatába – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Szalayné Sándor Erzsébet, az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának tagja.
Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
A vers műfordítás egy ismeretlen nyelvből, a Kárpát-medencében írott mai irodalom egyre inkább szervesülő közegnek tekinthető, és fontosak az olvasókkal való személyes találkozások – ezt vallja többek közt Karácsonyi Zsolt kolozsvári költő, aki március 15. alkalmával vett át József Attila-díjat Budapesten.
Mindenki másként látja, fogja fel és értelmezi a valóságot. Amit látunk, képlékeny, és ha csak kicsit is más szögből próbáljuk nézni mindazt, ami körülvesz bennünket, máris változik a perspektíva, módosulhatnak nemcsak benyomásaink, de véleményünk is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!