– A legbefolyásosabb romániai magyar nő, és az országos 9. helyezés a Forbes listáján is igen előkelő helyezés. Ráadásul a legfiatalabb a topban. Hogyan éli ezt meg a mindennapokban? Mit jelent önnek maga a szó, hogy befolyás?

– Igyekszem két lábbal állni a földön, és tisztán látom azt, hogy a célkitűzésem nem a különböző címek és tisztségek begyűjtése. Megtisztelőnek és egyben felelősségnek is érzem azt, hogy a legbefolyásosabb romániai magyar nőként tartanak számon, a Forbes Romania a legfiatalabb CEO-nak választott, és szakmai elismerésként értékeltem azt, hogy több üzleti vagy oktatási fórum vezetői között lehetek. Fontos címek, de nem ezek irányítanak, a tartalom sokkal lényegesebb. Azt tartom nagyon fontosnak, hogy folyamatosan képezzem magam a szakmámban, ennek tudható be, hogy az MBA elvégzése után most egy újabb vezetőképzésre jelentkeztem.

Daradics Kinga Ágnes

1980-ban Csíkszeredában született, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem marketing szakán végezte egyetemi tanulmányait, illetve a Mikó Imre-szakkollégium egyik alapító tagja volt. Executive MBA diplomáját a Sheffield Universityn szerezte meg. Jelenleg a Mol-csoport díjnyertes Leadership Programjában (Thunderbird Arizona, USA) vesz részt. A Mol-csoport keretében kezdte pályafutását 2003-ban, majd a Mol-csoport üzemanyagkártya-üzletágát vezette. 2011. május 1-jétől a Mol Románia ügyvezető igazgatója. Aktív tagja a romániai üzleti szférának: igazgatótanácsi tag a Romániai Magyar Üzleti Egyesületben, a Sapientia Egyetemen, illetve a FIC-ben (Foreign Investor Council).

Továbbá az is nagyon fontos, hogy folyamatosan fejlesszem emberi kvalitásaim is: hogyan dolgozzunk emberekkel, hogyan kommunikáljunk egymással, hogyan növeljük személyes hatékonyságunkat. Ennek érdekében konferenciákon, különböző rendezvényeken, tréningeken veszek részt, vagy amikor időm engedi, olvasok: életutakat, elemzéseket, szaklapokat, regényeket. Úgy vélem, a konkrét tudás mellett ez az a tényező, ami a leginkább befolyásolja egy ember sikerességét az életben függetlenül attól, hogy milyen beosztásban éli a mindennapjait.

A mindennapok megélése ugyanakkor fontos, a vakációk rövidek és intenzívek, a mindennapok minősége viszont alapjaiban határozza meg azt, hogy emberként hogyan látjuk magunkat, és mások miként vélekednek rólunk. A befolyás kér­désében mindenki a saját értékrendjének megfelelően húzza meg a határt, de kiemelném, hogy a befolyás nemcsak lehetőség, hanem felelősség is, és a legszebb az, ha pozitív irányba tudom befolyásolni valakinek, valakiknek az életét. A munkám egyik legszebb lehetősége: megtalálni, fejleszteni, alakítani, formálni emberileg kiegyensúlyozott és szakmailag sikeres kollégákat, csapattagokat.

– A Forbesnak nyilatkozva arról beszélt, hogy miután átvette a Mol Románia irányítását, napi húsz órát is dolgozott, majd ez közel két év után 10-16 órára csökkent. Hogy lehet bírni ezt a megfeszített tempót? Van lehetősége egyáltalán kikapcsolódásra, magánéletre? Idén nyáron például sikerült megszöknie legalább néhány napi nyaralásra?

– Vannak időszakok, amikor nagyon sokat kell dolgozni, mert a helyzet megköveteli, ez volt a napi húszórás periódus, de ez csak időszakosan működik, viszont nagyon sok projekttípusú munkára igaz. Muszáj megtalálni az egyensúlyt a munkaidő és a szabadidő között, ütemezni a munkanapokat, illetve pihenni, kikapcsolódni elegendő mennyiségben. Például vakációkon próbálom lehetőleg telefon- és e-mailmentesen tölteni az időmet.

Egy jó vezetőnek ugyanakkor meg kell tanulnia megbízottat delegálni, ez viszont nem mindig olyan egyszerű, mint ahogy hangzik. Tapasztalatból tudom, hogy a napi feladatok folyamatos ellenőrzése ellopja az időt az igazán fontos stratégiai döntések elől, de ettől eltekintve lehetnek olyan helyzetek, amikor minden részletében kell ismerni valamit. Kicsit olyan ez, mint a fényképezőgép zoom in, illetve zoom out funkciója.

Továbbá azt is fontos szem előtt tartani, hogy a cég működése nem egy emberen áll vagy bukik, tehát a helyettesítés és a sikeres, hatékony munkatársak kinevelése nemcsak az én időmet szabadítja fel, hanem fokozza a kollégák motiváltságát és növeli felelősségtudatukat. A csapatomban mintegy kétszáz ember dolgozik, fontos, hogy világosan fogalmazzuk meg a célokat, és a megadott keretek között szabad kezük legyen a mikéntek meghatározásában. Amellett, hogy fárasztó, a munkában töltött idő energizáló hatással tud lenni, ha olyasmivel foglalkozol, amit szeretsz.

Hiszek abban, hogy csak akkor lehetsz valamiben kiemelkedő, ha szereted azt. Említettem, hogy fontos az egyensúly, a magánélet és a munka között. A férjem Londonban él, én alapvetően Bukarestben, de sokat utazom Budapestre, Kolozsvárra, Aradra, a cégünk irodáiba. Ami pedig a pihenőket, szabadságokat illeti, a tervezés nagyon fontos, örömteli pillanatokat szerez, és szenzációs dolog ennek eredményeképp új embereket, kultúrákat, értékrendeket, közösségeket megismerni.

– S mindemellett jut idő továbbképzésre, tanulásra.

– Hiszek abban, hogy az igazán sikeres karrier személyes elemekből táplálkozik – szeretem azt, amivel foglalkozom, és ezért képes vagyok dolgokról lemondani, több időt szentelni annak a tevékenységnek, fejleszteni magam. Nem azért, mert elvárás, hanem mert egy olyan tanulási pályán vagyok, ami érdekel, aminek látom az eredményét, amivé válni szeretnék. Legyen az akár vezetői, akár szakértői teendő.

Az időmet folyamatosan ezek jellemzik: tanulás, a környezet figyelése, a következtetések levonása, tanulás. Újabb megfigyelés, újabb következtetések, újabb tanulás. Olyan területen dolgozom, ahol folyamatosan változások zajlanak, egyik nap sosem pontosan olyan, mint a másik. A kőolajipar a világ összes országában jelen van, ez a piac szolgáltatja az energiát mindennapi igényeink kiszolgálásához, és emiatt jellemző rá a sokszínűség és a változékonyság is. Bár az év elején stagnálásra számítottunk, most csökkenést tartok valószínűbbnek.

Ha a hosszú és középtávon ható gazdasági tényezőket nézzük, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a román piacban sok még a fejlődési lehetőség. Ezer főre mintegy 200 autó jut, míg Szlovéniában 500, Magyarországon pedig 300. Az ország infrastruktúrája további fejlesztésekre szorul, mindössze 600 kilométernyi autópálya van, míg Lengyelországban 2800 km. Rövid távon a lehetőségeket konjunkturális tényezők árnyékolhatják be, amelyek nem segítik elő a fogyasztás növekedését: az adózási környezet, a különböző hatósági döntések, az európai gazdasági mutatók, változó piaci környezet.

– A Mol Románia élére történt kinevezésekor arról beszélgettünk, hogy egy férfiak dominálta ágazatban lett vezető nagyon fiatalon. Akkor azt mondta, nem érzi, hogy hátrányos helyzetből indulna. Ha még azt is hozzátesszük, hogy székelyföldi magyarként került Bukarestbe Budapestről, nem tudom nem feltenni a kérdést, hogyan kezelik kollégái, üzletfelei? Érezte-e már, hogy más lenne a tárgyalási pozíció, ha született bukaresti középkorú férfi lenne?

– Az üzleti életben az a legfontosabb, hogy céljaidat különböző típusú emberekkel, különböző eszközökkel kell megvalósítani. A teljesítmény, a kreativitás, proaktivitás, értékteremtő képesség komoly értékek, és ez független attól, hogy ki milyen nemű, nemzetiségű. Ter­mészetesen a teljesítményt a fenntarthatóság is meghatározza, mert nemcsak a jelenre, hanem stratégiailag mindig kell gondolni egy kicsit a holnapra, a jövő évre vagy még későbbre is. A környezet, a projekt különböző aspektusai, a kockázat szintje eltérő lehet, ezek objektív tényezők, ezeknek a szem előtt tartásával kell dolgozni.

Emellett emberek vagyunk, különböző vagy hasonló temperamentummal, fizikai adottsággal, háttérrel rendelkezők, ezt is el kell fogadni. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el, túl kell lépnünk az én és az én úgyis jobban tudom állásponton, és meg kell látnunk mások véleményében a hasznos elemeket, és azt be kell tudnunk építeni eredeti elképzelésünkbe. Cégvezetőként a legnagyobb kihívásnak az emberek motiválását érzem, minél jobban használni azt az értéket, azt a tudást, amit magukkal hoznak a sajátos, rájuk jellemző „csomagolásban”, stílusban. Ilyen szempontból teljesen irreleváns, hogy mi lenne, ha én férfi lennék. Azt tudom, amit a cégnél, a kollégákkal közösen meg tudunk valósítani.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy Romániában 2012-ben a 10. legnagyobb adófizető vállalat voltunk. A Mol egyike azon keveseknek a piacon, amely évről évre nyereséges tudott maradni folyamatos termék- és szolgáltatásbővítés mellett. Hogy ez mit jelent számokban? Mondok egy példát: a tavaly általunk a kiskereskedelemben eladott 365 ki­lo­tonna gázolajjal például 7300 vasúti tartálykocsit lehet megtölteni. Idén az első fél évben a piac mintegy 2 százalékkal esett tavalyhoz képest.

Az eladások stagnáltak a kiskereskedelemben, ahol mintegy 236 ezer tonna benzint és gázolajat forgalmaztunk. Úgy vélem, a piac szintjén a kereslet tovább fog csökkeni az év hátralevő részében. Bár az első negyedévben nőttek az eladások, a második negyedévben, a jövedéki adó emelésével és egyéb gazdasági változásokkal kellett szembenéznünk. Az eladások szinten tartása az év elejétől megnyitott 11 új kútnak, illetve erős marketingkampányainknak is köszönhető.

Jelenleg 154 benzinkutunk van, továbbá várjuk a Versenyhivatal jóváhagyását az ENI hálózatára, amely 42 töltőállomást működtet. Így az év végére közel 200 egységünk lesz. Az Agip-kutak átvételével erősödik a jelenlétünk a déli országrészben, és terveink között a további hálózatnövelés szerepel.

– A Molról ugyebár mindenkinek a töltőállomások jutnak eszébe, de nemcsak az olajipari döntések, hanem a karitatív tevékenység is meghatározza az ön karrierjét.

– A társadalmi felelősségvállalás a Molnál az üzletpolitika szerves részét képezi. Évről évre olyan programokat szervezünk, amelyek társadalmi igényeken alapulnak, és ezzel is hozzájárulunk azon közösségek életéhez, ahol a tevékenységünket kifejtjük. Az utóbbi években a Mol Románia alkalmazottai tevékenyen részt vettek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány több létesítményének felújításában, korszerűsítésében, tavaly a kollégáim több mint 1000 munkaórát fordítottak önkéntes tevékenység végzésére.

A legelső programunk, a városi zöldövezetek létesítését és a védett területek népszerűsítését segítő Zöldövezet kilenc évvel ezelőtt indult; jelenleg pedig már évente négy különböző program fut. A Segíthetek? program keretében a Mol Románia a tehetséges fiatal sportolókat és művészeket karolja fel, megadva a segítséget karrierjük folytatásához, kiteljesedéséhez, míg az egyedülálló Mentordíj keretében a diákok, a fiatal sportolók és művészek mögött álló edzőket, tanárokat ismerjük el évről évre.

A Mol Gyermekgyógyító program révén olyan alapítványok és szervezetek kérhetnek támogatást, amelyek fogyatékkal élő, krónikus betegségben szenvedő vagy súlyos betegség után lábadozó gyerekeknek nyújtanak élményterápiás foglalkozásokat. Hiteles programjainkért tavaly négy díjjal jutalmaztak meg. A Közösségért Alapítvánnyal közösen szervezett Gyermekgyógyító programot két eseményen is díjazták: második helyezést kapott a Civil Társadalom Gálán, valamint Különdíjat a Romániai CSR Díjak Gáláján. A Zöldövezet programot első díjjal jutalmazták a Romániai CSR Díjak Gáláján. A Felelősen Dolgozunk Gálán pedig a Mol Romániát a társadalomban pozitív változások előidézésért emelték ki.