Szilágyi Domokos élete sajátos közép-kelet-európai történelmi dráma; bár a 40 éve elhunyt költőt beszervezte a román titkosrendőrség, ez nem von le életművének értékéből – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész a Szilágyi Domokosról 40 év távlatából című kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen szombaton.
2016. november 06., 16:242016. november 06., 16:24
A költő halálának évfordulóján Szatmárnémetiben csütörtökön és pénteken szerveztek megemlékezés-sorozatot, ennek folyatásaként a kolozsvári Györkös Mányi Albert-emlékházban idézték fel Szilágyi Domokos emlékét, értékelték munkásságát. Muzsnay Árpád szatmárnémeti művelődésszervező, a rendezvénysorozat főszervezője köszöntötte a kolozsvári megemlékezésen résztvevő közönséget. Elmondta, idén 25 éve, hogy Szatmárnémetiben felavatták Szilágyi Domokos szobrát.
A beszélgetést Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta, elsőként Pomogáts Bélának adta át a szót, aki leszögezte, az, hogy Szilágyi Domokos halála után 30 évvel az állambiztonsági hivatal levéltárából nyilvánosságra kerültek neki tulajdonított ügynöki jelentések, semmilyen formában nem csorbítja azt a gazdag életművet, amelyet az utókorra hagyott. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész kifejtette, Szilágyi Domokos nem csupán Erdélyben vagy a magyar irodalom szempontjából alkotott kiemelkedőt, hanem a világirodalomban is a legjobbak közt, az élvonalban van a helye.
„Hihetetlenül jelentős költészet az övé, része az egyetemes nagy lírának” – mondta Kántor Lajos, aki arra is kitért, hogy az irodalomtörténészeknek bőven akad mit kutatniuk Szilágyi életművében, ugyanis senki nem foglalkozott még azzal például, hogy a költő kényszerből olyan költőket is fordított, akik ezt nem feltétlenül “érdemelték meg”. Mint részletezte, Szilágyi Domokos Bukarestben élt a családjával, és a megélhetés miatt egyszerre több kiadónak is bedolgozott.
Szilágyi Domokos költő, író, irodalomtörténész és műfordító a Máramaros megyei Nagysomkúton született 1938. július 2-án, 1976. november 2-án öngyilkosságot követett el Kolozsváron. Költészetének értelmezői közül többen felismerték eszmevilágában az egzisztencializmust, nemcsak mint a korszellem egyik jellegzetes megnyilatkozását, hanem úgy is, mint egyetemes emberi helyzetátélését, az egyén szabadságharcát.
Egyelőre nincsen megfelelő költségvetése a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak, így csak nagyon visszafogottan tudnak tervezni, sok a kérdőjel az új évad körül – jelentette be Tompa Gábor igazgató az intézmény keddi sajtótájékoztatóján.
Japántól Amerikáig érkeztek vendégek az elmúlt években a vajdakamarási falumúzeumba, amelyet Nagy Ferenc Norbert szakács, néptáncos hozott létre a népi kultúra iránti érdeklődése nyomán, valamint ennek megőrzése érdekében.
Negyedszázados, azaz 25. születésnapját ünnepli idén a Filmtettfeszt – Erdélyi Magyar Filmszemle, amelyet október 1. és 5. között szerveznek összesen 17 településen, Kolozsvár központtal.
Tbilisziben, Georgia (Grúzia) fővárosában, rangos nemzetközi színházi fesztiválon lép fel az Aradi Kamaraszínház szeptember 27-én.
Bartók Sepsiszentgyörgyön címmel különleges kulturális eseménysorozatot szerveznek Háromszéken – közölték a kezdeményezők.
Szomorúan aktuálissá válik a holokauszt filmes reprezentációiról a Filmtettfeszt erdélyi magyar filmszemle keretében tartandó, Soah 80. Mozgókép. Történet. Emlékezet. című konferencia.
Roma Színházi Hetet szerveznek Bukarestben október 3–8. között, a szemlén budapesti társulat is fellép a 18. századi roma üldözésekről szóló előadásával.
Nyolcvanhét éves korában elhunyt kedden Claudia Cardinale francia–olasz színésznő, a hatvanas-hetvenes évek egyik legnépszerűbb filmcsillaga – közölte ügynöke az AFP francia hírügynökséggel.
Szeptember 23. és 30. között ötödik alkalommal tartják Sepsiszentgyörgyön az Eva FilmMakers Festet, amely kizárólag női rendezők munkáira összpontosít.
A Nagyvárad Táncegyüttes új bemutatóra készül: Boldogságkeresők – egy sodró lendületű, testközpontú fizikai színházi előadás – tájékoztatott kedden a Szigligeti Színház sajtóirodája.