
Szilágyi Domokos élete sajátos közép-kelet-európai történelmi dráma; bár a 40 éve elhunyt költőt beszervezte a román titkosrendőrség, ez nem von le életművének értékéből – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész a Szilágyi Domokosról 40 év távlatából című kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen szombaton.
2016. november 06., 16:242016. november 06., 16:24
A költő halálának évfordulóján Szatmárnémetiben csütörtökön és pénteken szerveztek megemlékezés-sorozatot, ennek folyatásaként a kolozsvári Györkös Mányi Albert-emlékházban idézték fel Szilágyi Domokos emlékét, értékelték munkásságát. Muzsnay Árpád szatmárnémeti művelődésszervező, a rendezvénysorozat főszervezője köszöntötte a kolozsvári megemlékezésen résztvevő közönséget. Elmondta, idén 25 éve, hogy Szatmárnémetiben felavatták Szilágyi Domokos szobrát.
A beszélgetést Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta, elsőként Pomogáts Bélának adta át a szót, aki leszögezte, az, hogy Szilágyi Domokos halála után 30 évvel az állambiztonsági hivatal levéltárából nyilvánosságra kerültek neki tulajdonított ügynöki jelentések, semmilyen formában nem csorbítja azt a gazdag életművet, amelyet az utókorra hagyott. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész kifejtette, Szilágyi Domokos nem csupán Erdélyben vagy a magyar irodalom szempontjából alkotott kiemelkedőt, hanem a világirodalomban is a legjobbak közt, az élvonalban van a helye.
„Hihetetlenül jelentős költészet az övé, része az egyetemes nagy lírának” – mondta Kántor Lajos, aki arra is kitért, hogy az irodalomtörténészeknek bőven akad mit kutatniuk Szilágyi életművében, ugyanis senki nem foglalkozott még azzal például, hogy a költő kényszerből olyan költőket is fordított, akik ezt nem feltétlenül “érdemelték meg”. Mint részletezte, Szilágyi Domokos Bukarestben élt a családjával, és a megélhetés miatt egyszerre több kiadónak is bedolgozott.
Szilágyi Domokos költő, író, irodalomtörténész és műfordító a Máramaros megyei Nagysomkúton született 1938. július 2-án, 1976. november 2-án öngyilkosságot követett el Kolozsváron. Költészetének értelmezői közül többen felismerték eszmevilágában az egzisztencializmust, nemcsak mint a korszellem egyik jellegzetes megnyilatkozását, hanem úgy is, mint egyetemes emberi helyzetátélését, az egyén szabadságharcát.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.