Szilágyi Domokos élete sajátos közép-kelet-európai történelmi dráma; bár a 40 éve elhunyt költőt beszervezte a román titkosrendőrség, ez nem von le életművének értékéből – jelentette ki Pomogáts Béla irodalomtörténész a Szilágyi Domokosról 40 év távlatából című kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen szombaton.
2016. november 06., 16:242016. november 06., 16:24
A költő halálának évfordulóján Szatmárnémetiben csütörtökön és pénteken szerveztek megemlékezés-sorozatot, ennek folyatásaként a kolozsvári Györkös Mányi Albert-emlékházban idézték fel Szilágyi Domokos emlékét, értékelték munkásságát. Muzsnay Árpád szatmárnémeti művelődésszervező, a rendezvénysorozat főszervezője köszöntötte a kolozsvári megemlékezésen résztvevő közönséget. Elmondta, idén 25 éve, hogy Szatmárnémetiben felavatták Szilágyi Domokos szobrát.
A beszélgetést Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke moderálta, elsőként Pomogáts Bélának adta át a szót, aki leszögezte, az, hogy Szilágyi Domokos halála után 30 évvel az állambiztonsági hivatal levéltárából nyilvánosságra kerültek neki tulajdonított ügynöki jelentések, semmilyen formában nem csorbítja azt a gazdag életművet, amelyet az utókorra hagyott. Jánosi Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész kifejtette, Szilágyi Domokos nem csupán Erdélyben vagy a magyar irodalom szempontjából alkotott kiemelkedőt, hanem a világirodalomban is a legjobbak közt, az élvonalban van a helye.
„Hihetetlenül jelentős költészet az övé, része az egyetemes nagy lírának” – mondta Kántor Lajos, aki arra is kitért, hogy az irodalomtörténészeknek bőven akad mit kutatniuk Szilágyi életművében, ugyanis senki nem foglalkozott még azzal például, hogy a költő kényszerből olyan költőket is fordított, akik ezt nem feltétlenül “érdemelték meg”. Mint részletezte, Szilágyi Domokos Bukarestben élt a családjával, és a megélhetés miatt egyszerre több kiadónak is bedolgozott.
Szilágyi Domokos költő, író, irodalomtörténész és műfordító a Máramaros megyei Nagysomkúton született 1938. július 2-án, 1976. november 2-án öngyilkosságot követett el Kolozsváron. Költészetének értelmezői közül többen felismerték eszmevilágában az egzisztencializmust, nemcsak mint a korszellem egyik jellegzetes megnyilatkozását, hanem úgy is, mint egyetemes emberi helyzetátélését, az egyén szabadságharcát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a ProTeszt Egyesület május 23. és 31. között ismét a nemzetközi színházi élet találkozási pontjává alakítja Temesvárt.
A Helikon folyóirat a kilencvenéves Bodor Ádám előtt tiszteleg tematikus lapszámának bemutatójával – közölte az irodalmi folyóirat szerkesztősége.
A bolgár DARA nyerte meg szombat este az Eurovíziós Dalfesztivált a Bangaranga című dallal. Románia képviselője a harmadik helyen végzett.
Megnyílt Véső Ágoston 95 éves nagybányai festőművész kiállítása a Teleki Napok keretében.
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
Látogatottsági adatok