Hirdetés

Szellemek az ördög paradicsomából

•  Fotó: Boda L. Gergely

Fotó: Boda L. Gergely

Marosvásárhelyen, a Maros Megyei Múzeum várgalériájában nyílt meg a Szamár-sziget szellemkatonái – A nagy háború balkáni halálmarsa című vándorkiállítás, amely a magyar történelem egy máig elhallgatott tragédiáját mutatja be. A kiállítás létrehozói, Margittai Gábor és Major Anita négy év kutatómunka után, 2014 nyarán indítottak kutatóexpedíciót, amelynek során végigjárták a balkáni halálmarsként (is csak néhol) emlegetett menetelés útvonalát.

Varga László

Antal Erika

2016. január 26., 19:132016. január 26., 19:13


Elhallgatott tragédia

Annak idején a hátországba a háborús propaganda miatt aligha jutott el a híre, de az 1914-es, Szerbia elleni hadműveletek során az osztrák–magyar hadsereg soraiból sokan már az első órákban fogságba estek, majd a niši gyűjtőtáborból a központi hatalmak 1915-ös offenzívája elől hajtották tovább őket. Miután Rigómezőnél összeomlott a szerb hadsereg, 35 ezer monarchiabeli foglyot, a több mint nyolcvanezres tömeg járványokat túlélő maradékát délnyugat felé terelték a szerbek.

A hadifoglyoknak gyakorlatilag minden ellátmány nélkül, erőltetett menetben kellett átgyalogolniuk Albánián, hogy aztán olasz marhaszállító gőzösök vigyék őket Szardíniára, pontosabban a hozzá tartozó Asinarára, azaz Szamár-szigetre. Leírhatatlan, ami a balkáni hegyekben történt a fogolycsoporttal: a legénység a szabad ég alatt éjszakázott, több százan fagytak meg minden hajnalra. Az erősebbek elvették a gyöngébbektől az innen-onnan kikapart rohadt répát, a bajtársak leszaggatták egymásról a ruhát, sőt egyes beszámolók szerint kannibalizmusra is volt példa.

De a Szamár-szigeten sem értek véget a megpróbáltatások, a rabok a puszta szigetre érkeztek meg 1916 januárjában, saját maguknak kellett kialakítaniuk a fogolytábort, a nem megfelelő körülmények és a rossz ellátás miatt alig hatezren érték meg a háború végét. Nem véletlen, hogy a Földközi-tenger közepén elhelyezkedő, paradicsomi látványt nyújtó, kedvelt turisztikai célpont – amely albínó szamarairól kapta a Szamár-sziget nevet – egykor az „ördög szigete\" volt az ott senyvedő osztrák–magyar bakáknak.

A kutatóházaspár a világon először járta végig kőről kőre a fogolymenet útját, föltérképezte a haláltáborokat, és az elhallgatott történetet könyv és dokumentumfilm formájában is feldolgozta, emellett pedig létrejött a most Vásárhelyen megtekinthető vándortárlat is. A Szamár-szigeten találtakat, az egykori hadifoglyok szállásául szolgáló épületek romjait, temetkezési helyeit, kápolnáit, a bokrokba szétdobált használati tárgyaikat lefotózták és korabeli tárgyakkal, levelekkel, fényképekkel és képeslapokkal együtt bocsátották közszemlére. A tárlat az egykori hadifoglyok megtalált naplóit, illetve általuk készített műalkotásokat is bemutatja.

Fehér csontok, fehér szamarak

Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója a tárlatnyitón arról beszélt, hogy mit él át a kutató, ha szembesül az előkerülő tárgyi bizonyítékokkal, azokkal a leletekkel, amelyek igazolják feltevéseit. Margittai Gábor és Major Anita drámai témát dolgoztak fel, a múltnak egy olyan szeletét, amely szinte teljesen feledésbe merült. Amikor beszélni kezdtek róla, és riportsorozatot közöltek a Szamár-sziget történetéről, egyre többen jelezték, hogy családjuk valamilyen emléket, levelet, naplót, fényképet, képeslapot, használati eszközt őriz abból az időből, apja, nagyapja révén kötődik a történethez. Így állt össze a tárlat anyaga, amely egyre bővül; jelenleg Marosvásárhelyen látható az eddigi leggazdagabb anyag, mindaz, ami eddig összegyűlt.

Major Anita lapunknak elmondta, olasz és szárd kutatók is segítették a négy éve tartó munkájukat, amely természetesen nem ért véget, hiszen bőven van még feltárnivaló. A foglyok az Osztrák–Magyar Monarchia teljes területéről toborzott hadseregből kerültek ki, így természetesen erdélyi vagy éppen felvidéki, délvidéki vonatkozása is van a történetnek. Margittai Gábor hozzátette, hogy a szerb és szardíniai haláltáborokban főként erdélyi származású hadifoglyok alakították ki a táborok „művészi arculatát\", kápolnákat, sírkerteket, épületeket tervezve és építve.

A két legfontosabb, Szász István kolozsvári és Ősz Nemes György temesvári születésű alkotó – mindketten regénybe illő körülmények között élték túl a halálmarsot és a lágerbeli megpróbáltatásokat. Ugyanakkor a 2014-es filmforgatáskor derült ki, hogy Szardínia szigetén sok magyar fogoly végzett kényszermunkát. Rátaláltak egy kis kápolnára, amelynek küszöbénél csaknem tucatnyi erdélyi katonát hantoltak el, akik gátépítéseken és mezőgazdasági robot során haltak meg.

Egykori magyar katonák csontjait bőven rejti a föld Asinara szigetén, a Szamár-szigeten, vagy más néven az „ördög szigetén\" is, amely egészen a 90-es évek végéig börtönszigetként működött, ahol nápolyi és szicíliai maffiózókat tartottak szigorú őrizet alatt, csak ezt követően lett nemzeti park és turisztikai látványosság – de nem első világháborús szerepe, hanem fehér szamarai miatt.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg

Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg
2026. november 16., hétfő

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban

Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. november 14., szombat

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron

Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében
2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
Hirdetés
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
Hirdetés
Hirdetés