FRISSÍTVE – „Mindenképpen megtisztelő, hogy az ország elnöke felfigyelt rá és elismeri a kiadó tevékenységét. Jó érzés, hogy a Cotroceni-palotában végre egy olyan ember tölti be hivatalát, aki értékeli a kultúrák közötti párbeszédet – mondom ezt elnézve a korábbi díjazottak listáját” – nyilatkozta lapunknak H. Szabó Gyula, a kolozsvári Kriterion Könyvkiadó igazgatója annak kapcsán, hogy Klaus Johannis államfő a Kulturális Érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki a 45 éve alapított intézményt.
2015. július 02., 12:162015. július 02., 12:16
2015. július 02., 20:272015. július 02., 20:27
Johannis a kisebbségek nyelvének és kultúrájának ápolásában játszott meghatározó szerepéért adományozta a kitüntetést az 1970-ben kisebbségi kiadóként alapított Kriterionnak. Az elnöki rendeletben olvasható indoklás szerint a Kriterion a kisebbségi és a román kultúra kölcsönhatását is előmozdította, és sikerült elfogadtatnia a párbeszédet, egymás értékeinek kölcsönös elismerését a jó együttélés feltételeként.
H. Szabó Gyula felidézte, hogy a kiadó nemcsak a rendszerváltás előtt volt „többnyelvű”, hanem egészen 1997–98-ig jelentek meg nem magyar nyelvű kötetek is náluk, csak ezután csappant meg annyira az apparátus, hogy már csak magyar könyvek kiadására vállalkozhattak.
Az igazgató fontosnak tartotta kiemelni, hogy a „zsugorodás” nem feltétlenül a támogatások csökkenésével magyarázható, hanem azzal, hogy folyamatosan csökken az olvasók száma, mára pedig a magyar szerzők munkáit nem két kiadó (annak idején a Kriterion és a Dacia adott ki magyar könyveket is), hanem mintegy tíz adja ki – bár utóbbit teljesen rendben lévő dolognak tartja.
Mint mondta, a nyomtatott könyv „bűvköréből” hamarosan ki kell szabadulni és átmenteni az írott kultúrát valamilyen népszerűbb hordozóra, így jobb is, ha egyszerre több kiadó keresi az új utakat.
„Tudatában vagyok, hogy ez az elismerés az 1970-től a mai napig a kiadó munkájában részt vett, vagy részt vevő munkatársak mindegyikének szól, de közülük is a legfontosabbak a szerzők, hiszen egy kiadó dolga az, hogy az ő üzenetüket eljuttassa az olvasóhoz. A szerző az alfája ennek a műfajnak, az olvasó pedig az ómegája – bár utóbbit egyelőre még keressük” – fogalmazott lapunknak H. Szabó Gyula.
A Kriterion Könyvkiadó alapító főszerkesztőjének emlékét ápoló Domokos Géza Egyesület elnöke, Domokos Péter arról tájékoztatta az MTI bukaresti irodáját, hogy a Kriterion az egyesület felterjesztésére kapta meg az állami kitüntetést. A 2007-ben elhunyt Domokos Géza húsz éven keresztül, 1990-ig vezette a romániai magyarság és a többi nemzeti kisebbség egyik legfontosabb szellemi műhelyévé vált kiadót.
Májusban a Balassi Intézet bukaresti központja szervezett konferenciát a kiadóról, amelyen Novák Csaba Zoltán történész felidézte: 1968-ban vetődött fel először egy romániai kisebbségi kiadó megalapításának gondolata azon a találkozón, amelyen a romániai magyar és a német kisebbség elitje találkozott az akkori román kommunista vezetőséggel.
Bartha Katalin Ágnes egyetemi oktató elmondta: a rendszerváltozás előtti időszakban a Kriterion 1987 könyvet magyarul, 623-at németül, 206-ot szerbül, 154-et ukránul, 151-et románul, 53-at jiddisül, 27-et szlovákul jelentetett meg.
A kiadó igazgatói tisztségét 1990-ben a politikai pályára lépő Domokos Gézától vette át H. Szabó Gyula, aki akkor a magyar osztály főszerkesztője volt. A finanszírozási gondok miatt nehéz helyzetbe került kiadó tevékenysége beszűkült, 1999-ben privatizálták. A ma Kolozsváron működő Kriterion kizárólag magyar nyelvű kiadó, és néhány fős szerkesztőséget működtet.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!