Önfeledt játék. Abszurd. Groteszk. Mélység. Hrabal. Erről szól a nagyváradi Szigligeti Színház legújabb produkciója, a Bohumil Hrabal művei alapján készült A hetedik lépcsőfok.
2015. január 18., 18:592015. január 18., 18:59
A darab a legkevésbé sem konvencionális: nincs benne lineáris történetmesélés – pontosabban több történet is van benne, a hrabali világ számos eleme megjelenik, ám nem egyszerűen színpadra vitték az író novelláit vagy regényeinek részleteit, hanem a rendező és a színészek világán szűrték át őket, tág teret hagyva az improvizációnak és az interaktivitásnak.
Már maga a díszlet és a jelmezek sem szokványosak: a színpadon egy hálószobának tűnő helyiség jelenik meg, amely rengeteg hófehér párnából és paplanból áll, a színészek pedig – a nők és a férfiak is – fehér ingben és alsónadrágban lépnek színpadra, mintha csak egy groteszk pizsamaparti közepébe csöppentünk volna, ahol a résztvevők különböző történeteket előadva szórakoztatják egymást, néha pedig minden gátlást levetve, gyermeki módon játszanak.
Mindezt – ha már Hrabal – egy mesélő fogja keretbe, aki amolyan házigazdaként az első pillanatoktól kezdve az utolsóig szóval tartja a nézőket, néha szóba elegyedik velük, történeteket mesél, és – mintegy mellékesen – fölvezeti a következő jelenetet.
A színészek pedig a szó szoros értelmében játszanak – a hrabali sztorikat néha groteszk pantomimjáték keretében adják elő, de éppen ettől jön át igazán a mélységük. A gondtalan játék közben ugyanis nagyon is komoly témák jelennek meg a színpadon: párkapcsolatok, a férfi-nő viszony, az ehhez kapcsolódó kudarcok, az egyéni drámák és a diktatúra – hiszen Hrabal mind a nácizmust, mind a kommunizmust telibe kapta, ami lényeges életműve szempontjából, nem csupán a feldolgozott témákat illetően, hanem mert a groteszk és abszurd alaphangot is meghatározta. És persze – mivel Hrabal enélkül sem képzelhető el – a sör is lényegi elem, ezért ha nem is patakokban, de kis csermelyekben folyik a színpadon, mintegy megalapozva a jó hangulatot.
Hrabal történeteiben kulcsfontosságúak az ízes stílusban egyszerű, szinte jelentéktelennek tűnő, de mégis mélységesen emberi történeteket mesélő szereplők, ezért aztán a darabban is főszerepet kap a mesélő – a főiskolai hallgató Keresztes Ágnes kiváló „műsorvezetőként” vezényli végig az előadást, sajátosan átlényegített hrabali történetekkel szórakoztatva a nagyérdeműt.
És az ízes stílusból sincs hiány – a fiatal színésznő kimaxolja a kézdivásárhelyi tájszólást olyan szinten, hogy a darab – a hetvenes évek néger közegben játszódó, a feketékkel kapcsolatos sztereotípiákat eltúlozva tálaló amerikai blaxpolitation filmjeinek mintájára – igazi székelysploitationként jellemezhető, amit néha ugyan kissé túltolnak, de a váradi közegben mégis igencsak hálás dolog, hiszen biztos sikert hozó egzotikumként hat.
A jeleneteket előadó nyolc színész is maximális fordulatszámon pörög – Dobos Imre hiába a legidősebb a színpadon jelen lévő színészek közül, a lehető leglelkesebben és -odaadóbban veti bele magát az ökörködésbe, ami hatalmas pluszt hoz az előadásba – a művészek csupán egy egyszerű söröskorsót kellékként használva (vagy még azt sem), egyetlen szót sem szólva, csak pantomimezve is képesek igazán súlyos történeteket „elmesélni.”
A sodró lendületű, néha a Monty Python legjobb jeleneteit idéző előadást csupán néhol szakítják meg kisebb üresjáratok, a kelleténél talán kicsivel hoszszabbra nyújtott jelenetek, de ez a további előadások során remélhetőleg megoldódik.
A váradi A hetedik lépcsőfok olyan, mint egy bársonyos állagú, igazi cseh félbarna sör: miután az alkotóelemei kellőképpen összeértek, se nem túl édes, se nem túl keserű, és az alkoholtartalma is pont megfelelő – így tökéletesen biztosítja az alaphangulatot egy kellemes estéhez.
A hetedik lépcsőfok – Hrabali mesék. Rendezte: Balogh Attila. Szereplők: Ababi Csilla, Dobos Imre, Gajai Ágnes, Hunyadi István, Kocsis Gyula, Pitz Melinda, Tóth Tünde, Keresztes Ágnes, Bödök Zsigmond. Dramaturg: Benedek Zsolt. Díszlet: Golicza Előd. Jelmez: Hotykai Evelin.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2024. május 19-26. között tizenötödik alkalommal rendezi meg a TESZT Temesvári Euroregionális Színházi Találkozót.
„A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. A művészet béke” – fogalmaz színházi világnapi üzenetében Jon Fosse norvég író.
„Vannak, akik attól tartanak, hogy az újabb és újabb technikák, műfajok háttérbe szoríthatják a színházat. Én nem félek ettől. Abban hiszek, hogy a pillanat művészete, annak élő jelenléte halhatatlan” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Balázs Attila.
Húsvétra hangoló kiállítást és koncertet szerveznek március 28-án, nagycsütörtökön 18 órától Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban – közölték a szervezők.
Elhunyt 80 éves korában Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja – tudatta a család vasárnap az MTI-vel.
Nicolae Manolescu irodalomkritikus és irodalomtörténész, a Romániai Írószövetség elnöke 84 éves korában hunyt el szombat este. Halálhírét Cristian Tudor Popescu újságíró tette közzé közösségi oldalán.
Kovács András Ferenc költészeti díjat alapít a Látó szépirodalmi folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány a 64 éves korában elhunyt erdélyi magyar költő emlékére – jelentették be az alapítók pénteken Marosvásárhelyen.
A közösséget állítja a középpontba a színházi világnapon a Kolozsvári Állami Magyar Színház, amely idén jótékonysági gyűjtést is szervez a színházi ünnepen.
A film, amelyről már hetekkel a bemutatója előtt egy nemzet rendelkezett politikai alapon sommás véleménnyel – az 1848. március 15-én történt eseményeket feldolgozó Most vagy soha! vélhetően így kerül majd be a magyar mozitörténetbe.
szóljon hozzá!