Az idén 90 éves Korunk, az egyik legrangosabb erdélyi magyar kulturális folyóirat múltját áttekintő tárlat nyílt Kolozsváron, a Korunk Stúdiógalériájában szerda este.
2016. február 11., 19:322016. február 11., 19:32
Kántor Lajos irodalomtörténész, a kiadvány korábbi főszerkesztője (képünkön) elmondta, a kiállításon többek közt megtekinthető az 1926-os első lapszám hátlapja, valamint egy 1929-es folyóirat-borító, amelyet Kassák Lajos tervezett. Az 1940-ig tartó kezdeti időszakból – amikor megszűnt a Korunk – csak ez maradt fenn.
Kántor visszatekintésként kifejtette, 1957-ben újraindult a folyóirat, ettől kezdve 1974-ig fennmaradtak a címlapot ábrázoló plakátok. „Érdekes a történet, hiszen visszaköszön az az ideológia, amelyet a Korunknak is tükröznie kellett, hiszen 1956 októbere, a forradalom vérbefojtása után indult újra a folyóirat, bár a feltámasztására tett erőfeszítések már 1956 nyarán elkezdődtek” – magyarázta Kántor Lajos. Hozzáfűzte, akkoriban hasonló magyar nyelvű folyóirat nem jelent meg Erdélyben, csak irodalmi lapokat lehetett olvasni.
A kiállítás ugyanakkor a közelmúltat is felidézi, a 2010-től kezdődő időszak címlapjait is megtekinthetik a látogatók. Kántor úgy fogalmazott, ami összeköti a két időszakot, azok a titkosszolgálati, besúgói jelentések, és ezek is láthatóak a tárlat anyagában. A dokumentumokat Gáll Ernő egykori főszerkesztő, filozófiai író, illetve Kántor Lajos dossziéjából válogatták ki. Ezenkívül megtekinthetőek a Korunk régi szerkesztőségét és 1984-ben betiltott galériáját bemutató fényképek. Ezen kívül a Korunk évkönyvei közül is került egy mutatóba, illetve láthatóak az Ariadné-könyvek, amelyeket a folyóiratban megjelent esszékből, a lap szerzőinek munkáiból állítottak össze.
A színházról szóló Prospero-könyveket is közszemlére tették, valamint számos történelmi, irodalmi jellegű dokumentumot, köztük egy 1975-ös vendégkönyvet, amelybe a Korunk Galéria akkori látogatói írtak. A tárlaton a folyóirat által az évek során besöpört díjak is láthatóak, köztük a Pulitzer-emlékdíj, amelyet 1996-ban kapott a kiadvány. Néhány festmény, grafika is látható a kiállításon, például Gaál Gábor íróról, irodalomtörténészről, a Korunk szerkesztőjéről készült portré.
„Azt gondolom, hogy ezekből a nagyon különböző időszakokból származó ereklyék kiállítási tárgyként is érdekesek: grafikailag sok az eltérés közöttük. Nagyon szép plakátok is vannak a kiállítottak közt, ezek nyilvánvalóan egy-egy lapszámot népszerűsítettek” – magyarázta Kántor Lajos.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!