A tervezetet átvette a gazdasági tárca, a Capital gazdasági és üzleti hetilap információi szerint pedig jelenleg egyeztetések zajlanak a pénzügyminisztériummal és a Versenytanáccsal, ezt követően pedig ismertetik majd a javaslat végső formáját.

Máshol bevált

A forgatások támogatása – mint ismeretes – bevált szokás a környező országokban, Románia a tervezet elfogadásával nem tenne mást, mint felzárkózna az olyan országok sorába, mint Magyarország, Csehország vagy Lengyelország. Európai uniós szinten mintegy húsz tagállam nyújt máris hasonló kedvezményeket.

A PricewaterhouseCoopers elemzése szerint például Csehország a helyben elköltött pénzösszegek 20 százalékának megfelelő kedvezményt ad, míg Magyarországon ez az összeg eléri a 25 százalékot. Lengyelországban a büdzsé 50 százaléka is lehet, ám azzal a kikötéssel, hogy nem haladhatja meg az egymillió eurót. Horvátország ugyan „csak” 20 százalékot ajánl fel 2012 óta azoknak a filmeseknek, akik náluk forgatnának, viszont ez az összeg elmehet filmenként 2,65 millió euróig.

A könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó cég adatai szerint a kedvezmények meghozták a hozzájuk fűzött reményt, Magyarországon értékében 500 százalékkal ugrott meg a filmgyártás, míg Csehországban 300 százalékos bővülést tapasztaltak. A PwC szakértői úgy vélik, a tervezett intézkedés 250 millió euróval dobná meg a román filmipart, ugyanakkor négyezer új munkahely jöhetne létre. A szakértők szerint közvetve évi 850–974 millió euróval járulna hozzá a román gazdasághoz. Eközben a tavalyi év végén 53 millió euróra becsülték a romániai filmipart, ami nemzetközi összevetésben igen alacsonynak számít. Ugyanakkor nem elhanyagolható az sem, hogy amennyiben az itteni tájak, városok megjelennek például a nagy költségvetésű amerikai produkciókban, az a turizmusra is nagy hatással lesz.

Lakatos Róbert üdvözli a kezdeményezést

Nagyon jó kezdeményezésnek tartja a filmesek idecsalogatását Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező. „Ez ugyanaz, ami Magyarországon meg Csehországban is működik. De azt tudom, hogy annak idején, amikor Magyarországon bevezették, az EU nem tapsolt ennek, mert ez nyilvánvalóan idevonzza a külföldi produkciókat” – értékelte a törvénykezdeményezést a Krónika megkeresésére a filmes szakember.

Mint hangsúlyozta, azért is fontos lépés lenne, mivel a romániai filmes szakma csak úgy tud létezni, ha készülnek filmek. Meglátása szerint jelenleg borzasztóan kevés az a filmmennyiség, ami román filmként készül, ahhoz, hogy a filmes szakemberek – beleértve a mozgóképgyártás teljes hátterét, a világosítókat, hangmérnököket, illetve az utómunkálatokat végző stúdiókat – meg tudjanak abból élni. „Ehhez mindenképp ide kell vonzani külföldi produkciókat, és csak így lehet ezt a feladatot megoldani, ha kedvezményeket kapnak. Ezért nagyon jónak tartom ezt a kezdeményezést” – összegzett Lakatos Róbert.

Bobby Păunescu: mindenki nyer

Hasonlóképpen vélekedik Bobby Păunescu ismert román filmes szakember, a Bucharest Film Studios társtulajdonosa. „Egyenlő eséllyel versenghetnénk a filmgyártást bátorító országokkal, ez pedig meglátszana az ágazat költségvetési hozzájárulásain is” – fogalmazta meg a Capitalnak.
„Most Prágában vagy Budapesten láthatjuk Brad Pittet, Angelina Jolie-t vagy Charlize Theront, mivel ott léteznek ezek a kedvezmények. Bukarest is hasonló célponttá válhatná, a romániai turizmus pedig nagy nyertese lenne a kezdeményezésnek” – mutatott rá Bobby Păunescu, aki szerint a romániai filmgyártásnak akkora előnye származhat ennek gyakorlatba ültetéséből, amely felülmúlja a legoptimistább forgatókönyveket is.

Egy előzmény, az is rég volt

Mostanáig egyébként egy igazi hollywoodi szuperprodukciót forgattak Romániában: a Hideghegy (Cold Mountain) filmet a Brassó megyei Barcarozsnyón vették fel 2002-ben olyan sztárok jelenlétében, mint Nicole Kidman, Jude Law vagy Renée Zellweger. A Capital szerint ugyanakkor a film sikere a producerek mellett a román gazdaságnak is óriási hasznára vált akkoriban. Például rozsnyóiak százai vették ki részüket közvetlenül is a filmkészítésben, ácsok, sofőrök, idegenvezetők kerestek néhány napra a havi átlagbérnek megfelelő összegeket.

A számítások szerint a 80 millió eurós költségvetés mintegy 20 százalékát nálunk költötték el. De Rozsnyó hosszú távon is nyertese a forgatásnak, a szakértők szerint a film is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a város ma az ország egyik fontos idegenforgalmi attrakciójának számít. Ugyan a későbbi években még forgattak néhány filmet az országban, lényegesen alacsonyabb költségvetésű, az amerikai mainstreamből kifutott sztárokat felvonultató mozik voltak, így különösebb hatást nem gyakoroltak. Eközben Magyarországon, Csehországban vagy Horvátországban óriási költségvetésű, sztárparádés filmeket vettek fel, évente többet is.