Pálfi György filmje, a Szabadesés vetítésén volt a legzsúfoltabb a kolozsvári Győzelem mozi a vasárnap ezzel a filmmel lezárult 14. Filmtettfeszten, ami érthető, hiszen a Taxidermiával „berobbant” rendező azok közé a szerencsés alkotók közé tartozik, akiktől várják az új munkákat.
2014. október 06., 18:402014. október 06., 18:40
Ez a várakozás, elvárás nyomasztó is lehetne, szerencsére ez az új filmen nem érződik. Ami azt illeti meghökkentően felszabadult, bátor filmről van szó, ami idén három díjat is kapott Karlovy Varyban. Pedig… – mondhatnánk.
Pálfi évek óta készül a Toldi megfilmesítésére, amelyre az Andy Vajna vezette Magyar Nemzeti Filmalap a tervek szerint jelentős összeget folyósított volna, ám ezt a folyósítást azóta is halogatják – állítólag a forgatókönyv egyes részletei nem tetszettek a támogatóknak (és most igazán ne menjünk bele, hogy mi közük hozzá).
Ebből a kényszervárakozásból született meg korábban a Final Cut – Hölgyeim és Uraim című montázsfilm is, amely klasszikus filmekből kiragadott jeleneteket, mintegy 300 snittet fűz egy történetté, és amelyet Cannes-ban is nagy sikerrel mutattak be. Egyszóval egyáltalán nem úgy tűnik, mintha Pálfit frusztrálná „a nagy dobás” tőle független okokból történő halogatása, inkább úgy, hogy Pálfi nem „a nagy dobásra” vár, egyszerűen szeret, és tud filmet készíteni – ilyet is, meg olyat is. A Szabadesés pedig ilyen is, meg olyan is.
Beteg – hallottam több embertől a vetítés után, és ez igaz is, amennyiben a „beteg” kifejezés egyenértékű azzal, hogy „mélyen emberi”. Induljunk ki abból, hogy egyenértékű. A film hét történetet fűz egymás után, hét egymás alatt lévő lakásba tekinthetünk be a Molnár Piroska által alakított idős hölgy révén, aki a tömbház tetejéről leugorva maga is bepillant ezekbe a lakásokba.
Ám földet érve nem hal meg, hanem újramássza az emeleteket, visszatér zsörtös férjéhez, akivel már régóta nem együtt élnek, pusztán egymás mellett, és akivel talán soha nem is szerették egymást igazán. Aztán amikor megint megunja ezt a semmitmondó életet, ismét felkapaszkodik a tetőre, és ismét ugrik – de meghalni nem is olyan könnyű.
A film vágója, Lemhényi Réka a vetítés utáni közönségtalálkozón arról beszélt, hogy szerinte a film a szeretet hiányáról szól, ez a „kötőanyag” a történetek között, de ugyanígy szól a legbelsőbb félelmekről is, amelyek folyton közénk és a többi ember közé állnak.
A kisfiú, aki egy rémisztő bikát lát a lakás homályos zugaiban, ám szülei képtelenek észrevenni, hogy valami tényleg nincs rendben, az ezoterikus tanító, aki fél a levitálni is képes tanítványa őt meghaladó képességeitől, a fertőzésektől rettegő pár, akik „szeretkezés” közben is csak műanyag fólián keresztül érintkeznek egymással, mind azt mesélik el, hogy mennyire nem tudunk közel kerülni egymáshoz, mennyire nem vagyunk képesek elfogadni a másikat. Pálfi szerint pedig a film lényege éppen az, hogy elinduljon a párbeszéd, hogy eljussunk a másik elfogadásának képességéig.
A Szabadesés elkészítésére egyébként mindössze fél évük volt Pálfiéknak, egy dél-koreai fesztiválon kaptak százezer dollárt, hogy forgassanak egy filmet – műfaji és egyéb megkötés nélkül. Az idő rövidsége miatt nem volt lehetőség hosszabb időre szerződtetni színészeket, ezért döntöttek a szkeccsfilm műfaja mellett, mert így mindössze két napot kértek egy-egy színésztől, hogy leforgathassák az ő jeleneteiket.
Pálfi pedig, aki már régóta nem forgat(hat)ott egészestés filmet, láthatóan elővette az időközben feljegyzett ötletei javát, kitalált egy kerettörténetet, ami összefogja az alkotást és megrendezett egy borzongató filmet – rólunk.
Minden nagy történetet elmeséltek már, a mostani alkotók is ezeket a nagy történeteket dolgozzák fel újra és újra, így már csak az elmesélés mikéntjén van a hangsúly – mondta a rendező a film után. Pálfi György formanyelve pedig már kész van, vizuálisan mutatja meg a gyöngeségeinket, a félelmeinket, mindazt, ami szavakkal elmesélve közhelyes lenne, mindezt öniróniával, úgy, hogy meg is nevettet közben. Magyarázni is fölösleges: nézze meg, aki meri.
Szabadesés (Magyar-dél-koreai-francia játékfilm, 89 perc, 2014). Rendező: Pálfi György. Forgatókönyvíró: Ruttkay Zsófia, Pálfi György. Zeneszerző: Amon Tobin. Operatőr: Pohárnok Gergely. Szereplők: Molnár Piroska, Tenki Réka, Trill Zsolt, Nagy Zsolt, Bordán Irén, Jordán Tamás, Hegedűs D. Géza, Benedek Miklós, Gosztonyi Csaba, Gera Marina.
Értékelés az 1–10-es skálán: 9
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
szóljon hozzá!