Újabb olyan horrorfilm került a mozikba, amely számos korábbi – köztük sok klasszikus – alkotásból merít, az így összerakott egyveleg azonban még a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető jól sikerültnek.
2015. március 06., 11:572015. március 06., 11:57
A Lazarus hatás című, a holtak feltámasztásának ősrégi témáját boncolgató mozi a történethez felhasznált korábbi filmek – felismerhető a Frankenstein, a Kedvencek temetője, Az egyenesen át, Az ördögűző, A kör, A jelenés – közül sajnos csupán a legroszszabbak színvonalát éri el.
A sztori eleve sztereotip szituációval indít: egyetemi kutatók egy csoportja kifejleszt egy olyan szérumot, amelyet a bibliai történet szerint Krisztus által feltámasztott Lázár után Lazarusnak neveznek el, és amely a kellő elektromos impulzussal kiegészítve feléleszti a halott szövetet. (Helló, doktor Frankenstein!).
A szérumot először egy kutyán próbálják ki sikerrel, ám még idejük sincs elmerengeni azon, hogy a kutyatúlvilágról visszahozott eb meglehetősen furcsán viselkedik, mivel a kutatást finanszírozó cég azonnal elkobozza összes felszerelésüket. Persze azért tartalékban még van némi szérum, amire szükség is lesz, az egyik kutató, Zoe ugyanis áramütés következtében sajnálatos módon elhalálozik, úgyhogy kutatótársa – egyben vőlegénye – a kollégák ellenkezésével nem törődve újraéleszti.
Egy ideig úgy tűnik, minden rendben, azonban a lány egy idő után furcsa, paranormális képességekre tesz szert, végül pedig a kutatócsoport tagjai azzal szembesülnek, hogy a túlvilágról valami egészen más tért vissza, mint amit vártak.
A film egyetlen percig sem tud hiteles lenni, a túlvilágról, illetve az etikáról szóló vulgárteológiai és -filozófiai elmélkedések felszínesek és közhelyesek, a történet pedig teljes mértékben kiszámítható. Az alkalmazott effekteket Az ördögűző és a Frankenstein óta már annyi, hasonló tematikájú utánérzésben felhasználták, hogy magára valamit is adó rendező csak akkor alkalmazza őket, ha éppen semmilyen eredeti ötlete nincs, viszont nagyon kellene már valami pénz. Maga a film is olyan, mint a több, eltérő forrásból származó tagból összefércelt Frankenstein-szörny.
A jobb napokat – és filmszerepeket – is látott Olivia Wilde sem képes semmit hozzátenni a filmhez – az egész teljesen olyan, mintha mindenki csak azért ugrott volna be a filmbe, mert megugrott a svájcifrank-hitelének az árfolyama, és sürgősen valami pénzforrásra volt szüksége, függetlenül attól, milyen nívójú a produkció, amiben szerepel. Ennek nyomán a film mondanivalója tömören annyiban foglalható össze, hogy ne játssz Istent, mert elvisz az ördög. Ennél pedig azért több kell egy jó történethez. n Balogh Levente
A Lazarus hatás (The Lazarus Effect – amerikai thriller, 2015, 83 perc). Rendezte: David Gelb. Szereplők: Olivia Wilde, Evan Peters, Mark Duplass, Sarah Bolger. Írta: Luke Dawson, Jeremy Slater. Kép: Michael Fimognari. Zene: Sarah Schachner.
Értékelés az 1–10-es skálán: 4
Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.
Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.
Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.
Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.
Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.
A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.
Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.
Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta.
Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.
szóljon hozzá!