Kőrössy Jancsi-emlékkoncertet szervez szombaton 19 órától a Kolozsvári Magyar Opera a Művészet és Kultúra Érdekében Egyesülettel együttműködésben.
2014. december 17., 20:092014. december 17., 20:09
Kőrössy János dzsessz-zenész 1926-ban született Kolozsváron, és 2013. január 21-én hunyt el. Már az 50-es években elkezdte a munkát, melynek eredményeként a szakmabeliek a „romániai dzsessz megteremtőjeként” emlegették.
Keresztnevét számos formában használták: Jancsi, Jancy, Jancsy, Iancsi, Yancy vagy Yancey. Ő volt az első művész Romániában, aki a dzsessz megszokott zenei nyelvezetét a népzenéből származó elemekkel gazdagította – a műfaj ma etno dzsessz néven ismert. Ugyancsak neki köszönhető a free style műfajának elterjedése Romániában.
Számos alkotást dolgozott át dzsessz stílusban, többek között George Enescu 1. Román rapszódiáját is. A Jancsi Kőrössy Trio nevű együttes megalapítója volt (Kőrössy – zongora, Johnny Răducanu – basszus, Bob Iosifescu – ritmushangszerek). A hatvanas években a keleti blokk országaiban, főleg Magyarországon, Csehszlovákiában és Lengyelországban aratott sikert. 1969-ben kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, ennek következtében a kommunista Romániában „elfelejtették” a nevét.
Nyolcvanévesen, 2006 decemberében a bukaresti Román Atheneumban négyórás koncerttel állt a dzsesszkedvelő közönség elé. Kőrössy tanítványával, Horvath Ramona zongoristával számos nagy sikerű koncertett tartott Európa legnagyobb színpadain. Ebből az együttműködésből született a Dor de acasă (Honvágy) című lemez, amely 2009-ben elnyerte Az év legjobb dzsesszlemeze címet.
A zenész halála után megkapta a Kolozsvár díszpolgára címet – ez alkalomból Horvath Ramona zongorista, a franciaországi Nicolas Rageau nagybőgős és Frédéric Sicart dobos dzsesszzenészekkel együtt tart Kőrössy Jancsi-emlékkoncertet a Kolozsvári Magyar Operában.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a színház Szigligeti Társulata: Lewis Carroll jól ismert abszurd meseregényét, az Alíz Csodaországbant a Kossuth-díjas Zsótér Sándor rendezte színpadra.
Legújabb, Kaktuszvirág című előadását mutatta be hétvégén a nagyváradi Szigligeti Társulat, amely más Bihar megyei helyszínekre, Székelyhídra és Nagyszalontára is elviszi a vígjátékot.
Az úgynevezett „kis magyar világ” időszakában, 1940 és 1944 között, Észak-Erdély visszacsatolásakor készített fényképekből nyílik tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban április 24-én, szerdán 17 órakor.
Eugène Labiche A Lourcine utcai gyilkosság című darabjának bemutatójára készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, a premiert április 22-én, hétfőn este 7 órától láthatják az érdeklődők a színház nagytermében.
Az Erdélyben született ikonikus színésznő, Kiss Manyi személyes levelezését, fényképeit, iratokat tartalmazó, Kolozsváron található hagyatékát kutatják és népszerűsítik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem hallgatói.
Újraindul a Kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve kezdeményezett, egy időre abbamaradt beszélgetős-főzős sorozata, amelyben színészek faggatnak színészeket.
Négy életnagyságú rekonstrukciót is bemutat a kréta kor végén Erdélyben élt hüllőkről a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának új időszaki kiállítása, amely szeptember végéig tekinthető meg.
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára szervezett indiai programsorozat keretében nyílt kiállítás Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész alkotásaiból a kalkuttai Ázsiai Társaság székhelyén.
A kaukázusi krétakör című előadás bemutatójára készül a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a produkció évfolyamtalálkozónak is számít – közölte a társulat.
Idén 445 millió forint értékben hirdet hungarikum-pályázatokat a budapesti Agrárminisztérium, amelyen határon túli szervezetek is részt vehetnek. A forrás célja a hungarikumok és nemzeti értékek népszerűsítésének, megőrzésének és gondozásának támogatása.
szóljon hozzá!