Nem léteznek tabutémák, de egy alkotónak, egy véleményformálónak pontosan tudnia kell, mit és miért kritizál, ugyanakkor ismernie kell a véleménynyilvánítás határait is – nyilatkozta lapunknak Könczey Elemér grafikus a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás kapcsán.
2015. január 08., 20:042015. január 08., 20:04
2015. január 08., 20:292015. január 08., 20:29
A Krónika állandó karikaturistája a vérengzést kiváltó okokkal összefüggésben leszögezte: teljes mértékben elítéli, hogy az elkövetők részéről gyilkosság formájában öltött testet a francia újságírók nézeteivel szembeni ellenvélemény.
Leszögezte: semmiféle ellenreakció nem motiválhatja, hogy emberéletben kár essen. Meggyőződése ugyanakkor, hogy egy művésznek, egy véleményformálónak tudatában kell lennie, meddig terjed a jóérzés, a jóindulat, a jólinformáltság határa.
„Bár nem igazán ismerem a francia karikaturisták alkotásait, megkérdőjelezem, hogy ezek a túlzásba vitt gúnyt és botránykeresést alkalmazó alkotók pontosan ismerték, mi történik az általuk illusztrált világban. Márpedig érdemben akkor lehet kritizálni, ha pontosan ismered, amit pellengérre állítasz, ellenkező esetben a végletekig, a sértés, az ok nélküli gúny szintjére képes átbillenni a véleménynyilvánítás\" – magyarázta Könczey Elemér.
A kolozsvári grafikus úgy véli, a vallásellenességéről, meglehetősen tiszteletlen, senkit sem kímélő stílusáról, az iszlám radikalizmust vagy túlbuzgó híveit gúnyoló műveiről elhíresült francia lap az iszlamisták szemszögéből valószínűleg a végletekig elment a kritika terén. Szerinte mindez sajnálatos módon egy végletes reakciót váltott ki a másik oldalon, mivel óriási különbségek érhetők tetten a nyugati civilizáció és az iszlám által képviselt világfelfogás között.
„Párizsban mindig figyelmesnek kell lenni\"
Egy Párizsban élő erdélyi mérnök a Krónikának elmondta: a franciák körében általános megdöbbenést váltott ki a terrorcselekedet. Biró Levente beszámolója szerint a nyugat-európai országban az elmúlt években fokozódott a muszlim- és bevándorlóellenesség.
A karikaturista rámutatott, az alkotónak nagyon kell figyelnie, milyen kontextusban, milyen formában mutatja be a kritikáját, amely ráadásul attól a pillanattól fogva, hogy egy sajtóorgánumban – történetesen egy nyomtatott lapban – megjelenik, már nem csak a magánvéleményét tükrözi.
Hozzátette, mivel a kritika nem öncélú, a kritikát megfogalmazó alkotónak számítania kell az ellenreakcióra is. A grafikus szerint kérdéses, hogy a Charlie Hebdo munkatársai megrajzolják, közzéteszik számos alkotásukat, ha számolnak ezekkel a reakciókkal.
„Én abban hiszek, hogy burkoltan is lehet gyönyörűen véleményt nyilvánítani, kritizálni. Az alkotó által elindított gondolatmenetet aztán mindenki a saját intelligenciája, értékrendszere alapján fűzheti tovább\" – állapította meg Könczey.
Az alkotótól megtudtuk, őt is érték már bírálatok a Krónikában tizenöt éve napi rendszerességgel megjelenő karikatúrái miatt. Az egyik esetben éppen egy, némileg vallási tematikájú rajza keltett felháborodást.
„Magamba szálltam, és elfogadtam, hogy túllőttem a célon, egyedül azzal a támadó hangnemmel nem értettem egyet, amellyel a kifogásait megfogalmazó lelkész élt. De ez az eset is arra ösztönöz, hogy nagyon vigyázzak, mindig egyértelműen fogalmazzak a rajzaimmal, és legtöbbször megpróbálom előrevetíteni a lehetséges reakciókat\" – jelentette ki lapunknak Könczey Elemér.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!