
Nem léteznek tabutémák, de egy alkotónak, egy véleményformálónak pontosan tudnia kell, mit és miért kritizál, ugyanakkor ismernie kell a véleménynyilvánítás határait is – nyilatkozta lapunknak Könczey Elemér grafikus a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás kapcsán.
2015. január 08., 20:042015. január 08., 20:04
2015. január 08., 20:292015. január 08., 20:29
A Krónika állandó karikaturistája a vérengzést kiváltó okokkal összefüggésben leszögezte: teljes mértékben elítéli, hogy az elkövetők részéről gyilkosság formájában öltött testet a francia újságírók nézeteivel szembeni ellenvélemény.
Leszögezte: semmiféle ellenreakció nem motiválhatja, hogy emberéletben kár essen. Meggyőződése ugyanakkor, hogy egy művésznek, egy véleményformálónak tudatában kell lennie, meddig terjed a jóérzés, a jóindulat, a jólinformáltság határa.
„Bár nem igazán ismerem a francia karikaturisták alkotásait, megkérdőjelezem, hogy ezek a túlzásba vitt gúnyt és botránykeresést alkalmazó alkotók pontosan ismerték, mi történik az általuk illusztrált világban. Márpedig érdemben akkor lehet kritizálni, ha pontosan ismered, amit pellengérre állítasz, ellenkező esetben a végletekig, a sértés, az ok nélküli gúny szintjére képes átbillenni a véleménynyilvánítás\" – magyarázta Könczey Elemér.
A kolozsvári grafikus úgy véli, a vallásellenességéről, meglehetősen tiszteletlen, senkit sem kímélő stílusáról, az iszlám radikalizmust vagy túlbuzgó híveit gúnyoló műveiről elhíresült francia lap az iszlamisták szemszögéből valószínűleg a végletekig elment a kritika terén. Szerinte mindez sajnálatos módon egy végletes reakciót váltott ki a másik oldalon, mivel óriási különbségek érhetők tetten a nyugati civilizáció és az iszlám által képviselt világfelfogás között.
„Párizsban mindig figyelmesnek kell lenni\"
Egy Párizsban élő erdélyi mérnök a Krónikának elmondta: a franciák körében általános megdöbbenést váltott ki a terrorcselekedet. Biró Levente beszámolója szerint a nyugat-európai országban az elmúlt években fokozódott a muszlim- és bevándorlóellenesség.
A karikaturista rámutatott, az alkotónak nagyon kell figyelnie, milyen kontextusban, milyen formában mutatja be a kritikáját, amely ráadásul attól a pillanattól fogva, hogy egy sajtóorgánumban – történetesen egy nyomtatott lapban – megjelenik, már nem csak a magánvéleményét tükrözi.
Hozzátette, mivel a kritika nem öncélú, a kritikát megfogalmazó alkotónak számítania kell az ellenreakcióra is. A grafikus szerint kérdéses, hogy a Charlie Hebdo munkatársai megrajzolják, közzéteszik számos alkotásukat, ha számolnak ezekkel a reakciókkal.
„Én abban hiszek, hogy burkoltan is lehet gyönyörűen véleményt nyilvánítani, kritizálni. Az alkotó által elindított gondolatmenetet aztán mindenki a saját intelligenciája, értékrendszere alapján fűzheti tovább\" – állapította meg Könczey.
Az alkotótól megtudtuk, őt is érték már bírálatok a Krónikában tizenöt éve napi rendszerességgel megjelenő karikatúrái miatt. Az egyik esetben éppen egy, némileg vallási tematikájú rajza keltett felháborodást.
„Magamba szálltam, és elfogadtam, hogy túllőttem a célon, egyedül azzal a támadó hangnemmel nem értettem egyet, amellyel a kifogásait megfogalmazó lelkész élt. De ez az eset is arra ösztönöz, hogy nagyon vigyázzak, mindig egyértelműen fogalmazzak a rajzaimmal, és legtöbbször megpróbálom előrevetíteni a lehetséges reakciókat\" – jelentette ki lapunknak Könczey Elemér.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
szóljon hozzá!