
Nem léteznek tabutémák, de egy alkotónak, egy véleményformálónak pontosan tudnia kell, mit és miért kritizál, ugyanakkor ismernie kell a véleménynyilvánítás határait is – nyilatkozta lapunknak Könczey Elemér grafikus a Charlie Hebdo című szatirikus hetilap párizsi szerkesztősége ellen elkövetett terrortámadás kapcsán.
2015. január 08., 20:042015. január 08., 20:04
2015. január 08., 20:292015. január 08., 20:29
A Krónika állandó karikaturistája a vérengzést kiváltó okokkal összefüggésben leszögezte: teljes mértékben elítéli, hogy az elkövetők részéről gyilkosság formájában öltött testet a francia újságírók nézeteivel szembeni ellenvélemény.
Leszögezte: semmiféle ellenreakció nem motiválhatja, hogy emberéletben kár essen. Meggyőződése ugyanakkor, hogy egy művésznek, egy véleményformálónak tudatában kell lennie, meddig terjed a jóérzés, a jóindulat, a jólinformáltság határa.
„Bár nem igazán ismerem a francia karikaturisták alkotásait, megkérdőjelezem, hogy ezek a túlzásba vitt gúnyt és botránykeresést alkalmazó alkotók pontosan ismerték, mi történik az általuk illusztrált világban. Márpedig érdemben akkor lehet kritizálni, ha pontosan ismered, amit pellengérre állítasz, ellenkező esetben a végletekig, a sértés, az ok nélküli gúny szintjére képes átbillenni a véleménynyilvánítás\" – magyarázta Könczey Elemér.
A kolozsvári grafikus úgy véli, a vallásellenességéről, meglehetősen tiszteletlen, senkit sem kímélő stílusáról, az iszlám radikalizmust vagy túlbuzgó híveit gúnyoló műveiről elhíresült francia lap az iszlamisták szemszögéből valószínűleg a végletekig elment a kritika terén. Szerinte mindez sajnálatos módon egy végletes reakciót váltott ki a másik oldalon, mivel óriási különbségek érhetők tetten a nyugati civilizáció és az iszlám által képviselt világfelfogás között.
„Párizsban mindig figyelmesnek kell lenni\"
Egy Párizsban élő erdélyi mérnök a Krónikának elmondta: a franciák körében általános megdöbbenést váltott ki a terrorcselekedet. Biró Levente beszámolója szerint a nyugat-európai országban az elmúlt években fokozódott a muszlim- és bevándorlóellenesség.
A karikaturista rámutatott, az alkotónak nagyon kell figyelnie, milyen kontextusban, milyen formában mutatja be a kritikáját, amely ráadásul attól a pillanattól fogva, hogy egy sajtóorgánumban – történetesen egy nyomtatott lapban – megjelenik, már nem csak a magánvéleményét tükrözi.
Hozzátette, mivel a kritika nem öncélú, a kritikát megfogalmazó alkotónak számítania kell az ellenreakcióra is. A grafikus szerint kérdéses, hogy a Charlie Hebdo munkatársai megrajzolják, közzéteszik számos alkotásukat, ha számolnak ezekkel a reakciókkal.
„Én abban hiszek, hogy burkoltan is lehet gyönyörűen véleményt nyilvánítani, kritizálni. Az alkotó által elindított gondolatmenetet aztán mindenki a saját intelligenciája, értékrendszere alapján fűzheti tovább\" – állapította meg Könczey.
Az alkotótól megtudtuk, őt is érték már bírálatok a Krónikában tizenöt éve napi rendszerességgel megjelenő karikatúrái miatt. Az egyik esetben éppen egy, némileg vallási tematikájú rajza keltett felháborodást.
„Magamba szálltam, és elfogadtam, hogy túllőttem a célon, egyedül azzal a támadó hangnemmel nem értettem egyet, amellyel a kifogásait megfogalmazó lelkész élt. De ez az eset is arra ösztönöz, hogy nagyon vigyázzak, mindig egyértelműen fogalmazzak a rajzaimmal, és legtöbbször megpróbálom előrevetíteni a lehetséges reakciókat\" – jelentette ki lapunknak Könczey Elemér.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Németh László Iszony című regényéből készült adaptációt mutat be a szatmárnémeti Harag György Társulat a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban. Az előadás rendezője Szabó K. István.
Jubileumi kiadásához érkezett a brassói Magyar Színházfesztivál: október 16-án, majd 21. és 25. között színházi előadások, zenés-irodalmi estek, bábjátékok, könyvbemutatók, fotókiállítás és koncert várja a közönséget.
Elvándorlás, családi kötelékek és kultúrák találkozása kerül előtérbe a 26. Filmtettfeszt filmjeiben. Az október 7-én kezdődő szemle Erdély több településén várja a nézőket, Kolozsváron húsz közönségtalálkozót is tartanak.
Kőszínházban szokatlannak számító kezdeményezést indított a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: színészeik saját élettörténetükből, személyes emléktöredékeikből, rendező nélkül készítenek monodrámát.
Élőszavas mesemondással, interaktív bemutatóval és családi történetekkel várják a látogatókat a kisbaconi Benedek Elek Emlékházban, ahol szeptember 30-án a nagy meseíró születésének 167. évfordulóját és a népmese napját ünneplik.
Életének 88. évében hétfőn elhunyt F. Bathó Ida színművész, a nagyváradi magyar színjátszás meghatározó alakja – közölte a Szigligeti Színház.
szóljon hozzá!