Mint mondta, a 2006-os Vidrakönyv „a rockzenészek kifejezésével élve konceptalbum volt\", a 2009-es Fogak nyoma is ciklusokra volt tagolva, ehhez képest a Jung a gépteremben nincs részekre osztva. Vannak ugyan elvétve visszatérő motívumok, látszólag véletlenszerű visszacsengések, például a vidra motívuma is felbukkan néhányszor, ezeket azonban a könyv szerkesztőjével, Gáll Attilával gondosan elszórták a kötetben, mert nem akarták erőltetni a ciklusokra tagolást.

A Sétatér Kulturális Egyesület kiadásában megjelent kötet borítóján egyébként kék ledek és kábelrengeteg látható, ez nem véletlen, hiszen a gépterem a szerző elképzelésében is egyfajta szerverszobát jelent, nem pedig „olajos-fogaskerekes\" géptermet, mint ahogy sokan asszociáltak a cím hallatán.

Balázs Imre József előző kötete utáni első vers, A gépterem című hosszúvers volt, és már ekkor kialakult a fejében egy kötetterv, amelybe három hosszúverset szánt, a címe pedig szintén A gépterem lett volna. A másik két nagyobb lélegzetű poéma azonban sehogyan sem akart megszületni, időközben viszont megírta a kötet egyéb darabjait, köztük olyan verseket, mint A tudatgép megtisztítása, így nem véletlen, hogy a híres svájci pszichológus, Jung is bekerült a címbe. Már csak azért is, mert a már említett A gépterem című vers egy részét a szerző valóban megálmodta, Jung pedig sokat foglalkozott az álmok értelmezésével.

Balázs Imre József elárulta, hogy számára Jung álomértelmezése sokkal szimpatikusabb, mint Freudé, hiszen utóbbi mindent a szexuális vágyakra, és a gyerekkori traumákra vezet vissza, Jung pedig sokkal árnyaltabban gondolkodik. Ennek illusztrálására el is mesélt egy történetet, amelyet Jung írt le egy könyvében.

A két pszichológus egy Amerikába tartó hajóúton egymás álmait próbálta értelmezni. Jung elmesélte egy álmát, amelyben egy emeletes épület felső szintjéről haladt lefelé. A felső szint a legmodernebb berendezéssel bírt, azonban ahogy lejjebb ment, egyre régiesebb volt a bútorzat, a végén már kőből voltak a bútorok, a legalsó szinten pedig koponyákat talált.

Freud azonnal egy kérdést szegezett neki: „Carl Gustav, kit akarsz te megölni?\" Ezzel szemben Jung szerint ebben az álomban a ház az egyén maga, így tulajdonképpen saját magában szemlélődött lefelé haladva. Ez rímel arra az evolúcióbiológiai elméletre is, amely szerint az egyed fejlődése során megismétli a faj kialakulásának, fejlődésének stációit.

A verseskötetre az is nagy hatást gyakorolt, hogy az irodalomtörténészként is tevékeny Balázs Imre az utóbbi időben rengeteg szürreális szerző műveit olvasta, így saját kötetét is kissé szürreálisnak tartja.