Fotó: Mihály Csaba
Bartis Attila, Filip Florian és Kemény István estje zárta a hétvégén az irodalmi évet Székelyudvarhelyen. A szerzőkkel Murányi Sándor Olivér beszélgetett alkotási folyamataikról, a nyelvi korlátokat átlépő barátságokról.
2015. december 13., 18:502015. december 13., 18:50
A marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő Bartis Attila, a bukaresti Filip Florian és a budapesti Kemény István költő művekről, írói hitvallásról is beszélt. Bartis Attila többek közt A vége című, legújabb regényéről és a vásárhelyi teátrumban színre vitt munkájáról értekezett. „Köztes állapotban vagyok, színházi embernek nem merném mondani magam, de annál sokkal több közöm van a színházhoz, semhogy civil legyek. Ez egyfajta kötéltánc” – ecsetelte az élményt Bartis.
Filip Florian teljes mértékben a fikció hívének tekinti magát, úgy véli, nem lenne vonzó számára az írás, ha csupán személyes élményeit kéne felsorolnia. Olykor beleékel elemeket a saját gyerekkorából – így a testvérével együtt írott regényében is – ám ezt a gyerekkor varázsának jegyében teszi. „Nem szeretem az azonnali történeteket önmagunkról. Miért jobbak ezek, mint a másoké? Ahelyett, hogy önmagam sorsát siratnám az írásban, inkább kitalálok olyan világokat, amelyekkel el lehet vonatkoztatni a valóságtól” – fogalmazott.
Murányi kérdésére válaszolva Kemény István úgy vélte, Erdélyben pezsgőbb a „slam élet”, mint Magyarországon. Szerinte folyamatos a megújulás a műfajban, amelyet a színházi produkció és a megszokott költészet közti átmenetnek tekint. Bartis elárulta, hogy Filip Floriannal kialakult barátsága változtatta meg, hogy miként tekint a román nyelvre. A bukaresti író elmondta, Berlinben találkozott az erdélyi íróval, és pillanatok alatt úgy érezte, mindig is barátok voltak.
Az est másik meghívottját, Kemény Istvánt Bartis Attilán keresztül ismerte meg, vele szintén mély kapcsolatot alakított ki. „Létezik közöttünk egy nyelvi fogyatékosság, hiszen mindketten „foghíjas” angollal kínlódunk, de ez is nagy értéke a barátságunknak, amely a beszéden túl is létezik – mondta a román prózaíró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
79 éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a Nemzet Művésze, a magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Négy helyszínen, több mint húsz előadással várja a közönséget a június 26. és július 4. között megrendezendő Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja, amelynek idei díszvendége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lesz.
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!