Fotó: Biró István
Szilágyi Domokos Öregek könyve című hosszúversének színházi adaptációját mutatja be szombaton 20 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a stúdiótermi előadást Mihaela Panainte rendezi, Dimény Áron és Sinkó Ferenc játszik benne.
2016. május 04., 19:312016. május 04., 19:31
Visky András, a színház művészeti vezetője az előadást beharangozó szerdai sajtótájékoztatón elmondta: amikor 1976-ban megjelent Szilágyi Domokos 699 soros verse Plugor Sándor illusztrációival, az már önmagában is egy irodalmi esemény volt. Mint mondta, ez akkor is igaz, ha később kiderült, Szilágyi is a kommunista rezsim kollaboránsai közé tartozott – a rendszer nyomása alatt élő költő végül a Hója-erdőben lett öngyilkos 1976 novemberében.
Mihaela Panainte a sajtótájékoztatón elmondta: ismeri Szilágyi Domokos múltját, de nem ez foglalkoztatta a munka során, kizárólag a verset igyekezett megérteni, elemezni. Mint részletezte: először öt évvel ezelőtt olvasta fel neki az Öregek könyvét az egyik barátja, bár akkor még nem értette a magyar szöveget, Plugor Sándor illusztrációi mégis arra sarkallták, hogy megpróbálja színre vinni a művet egy miskolci színész segítségével az Ecsetgyárban.
A rendezőt a vers zeneisége ragadta meg, az elmúlás témája pedig már amúgy is régóta foglalkoztatta. Hozzáfűzte: örül neki, hogy a magyar színház elfogadta a projektjét, ugyanakkor az elején attól tartott, hogy az állami társulatban dolgozó színészek nem lesznek hajlandók részt venni az ő színházi kísérletében, ehhez képest viszont kellemesen csalódott. Kifejtette: a vers szövegét az előadásban úgy kezelik, mintha próza lenne.
Carmencita Brojboiu, a díszlet tervezője ugyanakkor elmondta, egy olyan teret igyekezett kialakítani, „amelyben az öregek átjuthatnak a túlvilágra”. Az előadás koreográfiáját Györgyjakab Enikő színművész jegyzi, aki bevallotta: néha kínosan érezte magát, amiatt, hogy ő mondta meg színész kollégáinak, hogy hogyan mozogjanak. A koreográfián az utolsó simításokat Yves Marc végezte, míg a darabban látható maszkok Varga-Járó Ilona munkáját dicsérik.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!