A Szovjetunióba elhurcolt magyarok emlékére nyílt képzőművészeti kiállítás Kolozsváron. M. Lovász Noémi festményei azoknak állítanak emléket, akik a második világháború végén a Gulag-munkatáborokban vesztették életüket.
2017. január 18., 13:372017. január 18., 13:37
Nem elég megszokásból csak 4-5 másodpercre elidőzni egy-egy képnél, amelynek színei tompítják a szörnyűséget, de nem adnak feloldozást – jellemezte M. Lovász Noémi Gulag-sorsok című festménykiállítását Újvári Dorottya művészettörténész, a kolozsvári magyar főkonzulátus rendezvénytermében tartott hétfő esti tárlatnyitón.
Az esemény a Gulag-emlékév rendezvényeinek sorába illeszkedik, amelyek keretében arra emlékeznek, hogy összesen 800 ezer magyart, több mint húszezer erdélyi magyart hurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba a második világháború végén és azt követően. Újvári Dorottya kifejtette, M. Lovász Noémi alkotásain a színek ereje a megkapó, és meglepő, hogy bár monokróm képekre számítana az ember, hiszen a második világháborúból megmaradt fényképek fekete-fehérek, a festmények színei szimbolikusan nem a végtelen felé tartanak, hanem „körbe-körbe járnak”.
A tárlatnyitón Mile Lajos főkonzul köszöntője után Murádin János Kristóf történész, a Sapientia EMTE kolozsvári karának adjunktusa tartott előadást a korszakról, ráerősítve ezzel a festmények vizuális hatására. A történész elmondta, a Gulag-munkatáborok rendszere leginkább a tatárjáráshoz hasonlított. A lágerekben fogva tartottak tudták, hogy legfeljebb húsz lépést tehetnek bármelyik irányba, ellenkező esetben annyira közel kerülnek a kerítéshez, hogy az őrök már lőnek – és ez mindössze 70 évvel ezelőtt történt.
„Az orosz katonák első gondolata a bosszú volt a világháborúban őket ért veszteségekért, ráadásul Erdély volt az első ellenséges terület, ahová beléptek, Kolozsvár meg az első ellenséges nagyváros, ahová bevonultak. A fogolygyűjtés orosz szempontból érthető, az viszont már nem, ahogyan a civil lakossággal bántak. Az elhurcoltak civilek egyharmada elpusztult, ez a megszállás több volt, mint bosszú, példát akartak statuálni. De nem a politikusok, a vezérkari tisztek fizettek, hanem az ártatlan lakosság” – magyarázta a történész. Hozzáfűzte, az elhurcoltak között nagyon sok volt a mindössze 15–16 éves, akadt, akit 14 évesen vittek el, és 23 évesen tért haza. „Ha mindezt elfelejtjük, éppolyan bűnösök vagyunk, mint azok, akik elvitték ezeket az embereket” – fejtette ki Murádin A Gulag-elhurcolásokra emlékeztető tárlat egy hónapig látogatható.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Tiszteletbeli Arany Pálma-díjat kap George Lucas, a Csillagok háborúja-sorozat rendezője május 25-én, a 77. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál záróünnepségén – jelentették be kedden a szervezők.
Közkívánatra Agócs Gergely néprajzkutató tart interaktív képzést április 29–30. között a torockói Duna-Házban. A Magyar népmese – hagyományos mesemondás című foglalkozást elsősorban, de nem kizárólag pedagógusoknak ajánlják.
Japán sztrájkot hirdetett a Csíki Székely Múzeum, csatlakozva a CulturMedia – Kulturális és Média Szakszervezetek Országos Szövetsége, az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagja által elindított országos tiltakozáshoz.
Süli Attila magyarországi történésznek a Gábor Áron, a székely nemzet legendás hőse című kötetét mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében április 11-én, csütörtökön 18 órától.
Újra költészetnapi verssétát szervez a nagyváradi Szigligeti Színház a tavalyi rendezvény nagy sikerére való tekintettel – közölte a társulat.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
szóljon hozzá!