Fotó: Haáz Vince
Románia lakosságának mintegy nyolcvan százaléka nem nézett mozifilmet 2015-ben, 38 százaléka egyáltalán nem olvasott vagy vásárolt könyvet, 64 százalékuk nem látott színházi előadást, és az emberek döntő többsége, 96 százaléka számára a tévénézés jelenti a kulturális tevékenységet – derült ki a művelődésügyi minisztérium hatáskörébe tartozó kulturális kutatási intézet által végzett legfrissebb felmérésből, amelynek eredményeit a héten közölte az intézmény.
2016. szeptember 29., 13:112016. szeptember 29., 13:11
A romániaiak kultúrafogyasztási szokásait vizsgáló, 1067 személy bevonásával készült kutatás adatai rávilágítanak, a megkérdezettek 84 százaléka tévézik rendszeresen, 75 százalékuk hallgat zenét, 66 százalékuk rádiót, és 42 százalékuk olvas újságot.
A Kultúrafogyasztási barométer című felmérés, amelyet immár tizedik éve végeznek el, többek közt a kulturális menedzsment, a digitális kalózkodás, a vizuális művészetek, a filmművészet, a fesztiválok és a fiatalok kultúrafogyasztási szokásainak kérdéskörére is kitért. Mint kiderült, az olvasás egyre nagyobb teret veszít Romániában, a megkérdezettek 38 százaléka egyáltalán nem, 21 százaléka egyszer olvasott könyvet egész évben, ezzel szemben újságot gyakrabban böngésznek az emberek: 20 százalékuk heti egyszer-kétszer. (Az egy évvel korábbi, 2014-es barométer adataiból egyébként az derült ki, hogy minden második romániai elolvas egy könyvet havonta – a túl optimista eredményt rögtön cáfolta a romániai könyvkiadók szövetsége, mint közölték, ha ez így lenne, a hazai könyvpiac évi 500 milliós nyereséget mondhatna magáénak).
A mostani eredményekből az is kitűnik, az újságok és folyóiratok sem túl népszerűek, a megkérdezettek 35 százaléka egyáltalán nem olvas sajtótermékeket. Tévében viszonylag gyakran néznek filmet a romániaiak, 30 százalékuk 1–3 órát tölt naponta filmnézéssel. A lakosságnak több mint fele, 54 százaléka használja az internetet, és míg például a 2008-as kutatás arra mutatott rá, hogy a lakosság 24 százaléka töltött le zenét a világhálóról, ez a szám 2015-ben 44 százalékra emelkedett. Ebből 40 százalék ingyen töltötte le, és csak 3 százalékuk fizetett a zenéért. A kutatás arra is rávilágított, hogy a romániaiak 14 százaléka otthon néz játékfilmeket, nem a moziban, ez annak is tulajdonítható, hogy az utóbbi években egyre többen fizettek elő olyan csatornákra, mint például a HBO.
A felmérésből az is kiderült, hogy a romániaiaknak mindössze 6 százaléka jár gyakrabban kulturális eseményekre, 16 százalékuk rendszeresen, 29 százalékuk pedig nagyon ritkán. Kulturális eseménynek számított a kutatásban a színházi és operaelőadás, komolyzenei koncert, művészetitárlat- és a múzeumlátogatás. A felmérésből az is kiderült, hogy bár egyre több település szervez város- és falunapokat, fesztiválokat, a lakosság 59 százaléka egyáltalán nem látogatott el a lakóhelyén tartott hasonló rendezvényekre.
A 14 és 30 év közötti generáció kultúrafogyasztási szokásairól az körvonalazódott, hogy tavaly viszonylag sokan „fogyasztottak” kultúrát: 71 százalékuk járt moziba, 49 százalékuk színházba, kiállításokra és múzeumba 48 százalékuk, könyvtárba 38 százalékuk, és 62 százalékuk látogatott el zenei vagy szórakoztató rendezvényekre. A kutatási intézet rövid, humoros videót is készített a Kultúrafogyasztási barométer 2015 című felmérés apropóján, amellyel arra hívják fel a figyelmet, hogy a lakosság nem túl lelkes kultúrafogyasztó. A videóban többek közt elhangzik, a romániaiak nagy része úgy tudja, a Traviata és a Rigoletto olasz eredetű ételek, sokuk szerint a Bűn és bűnhődés pedig az öt órai hírek egyikének a címe.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
szóljon hozzá!