Régi álom valósult meg azzal, hogy létrejött az Erdélyi Audiovizuális Egyesület, amely első lépésként Látható Kolozsvár címmel szervezett kiállítást Orbán Lajos (1897–1972) fényképésznek a két világháború közötti időszakban készült felvételeiből – közölte Pethő Ágnes, a Sapientia EMTE tanszékvezetője a hétvégi kolozsvári tárlatmegnyitón.
2016. október 30., 18:042016. október 30., 18:04
Az egyetemi oktató elmondta: nem csupán egy kiállításról van szó: az egyesület célja, hogy létrehozza az erdélyi audiovizuális archívumot, amely összekapcsolja a múltat és a jövőt. „Arra is gondolni kell, hogy honnan jöttünk” – tette hozzá. Buglya Sándor, az egyetem oktatója szintén úgy fogalmazott: régi álma az erdélyi audiovizuális örökséget gondozó egyesület, hiszen 1913 és 1920 között a kolozsvári filmgyártás világhírű volt. Mint részletezte, ennek ma is tapintható az öröksége, ennek helye pedig egy múzeumban lenne. Szerinte az egyesület létrehozása az első lépés az erdélyi audiovizuális múzeum megalapításához. Hozzátette: mint az egyesület neve is jelzi, nem csupán a kolozsvári, hanem a teljes erdélyi mozgóképes örökséget szeretnék egy helyre összegyűjteni.
Blos-Jáni Melinda, a tárlat összeállítója pedig elárulta, a kiállítás koncepcióját személyes érdeklődése határozza meg, ugyanis ő azt az embert igyekszik megérteni, aki sosem látszik a képeken, azaz: a fényképészt. Mint részletezte, Tóth Orsolyával és Újvári Dorottyával közösen végezték a tárlat összeállításához szükséges kutatómunkát, a mozgóképek, valamint a fényképek digitalizálásában Buglya Sándor, a Filmtett filmes szakportál, Nagy Ákos és a Kriza János Néprajzi Társaság volt segítségükre. Az utómunkát Mira Marincaș és Lőrincz Jonatán végezték, a mozgóképes tárlat hanganyagáról – amelyekhez fülhallgató segítségével jut hozzá a látogató – Iszlai József gondoskodott.
Mint elhangzott, Orbán Lajos kolozsvári amatőr fotós volt az első fényképész, aki nem egy cég vagy állami hivatal megbízásából, hanem saját kedvtelése okán kezdett el fényképezni, valószínűsíthető, hogy ő volt az első amatőr filmes is Erdélyben. A kiállításon részt vett Orbán Lajos fia, Orbán László is, aki a meghatottságtól elcsukló hangon mondta el, hogy édesapja egész életében nem kapott ilyen elismerést, soha nem készült kiállítás a munkáiból. A tárlatot november 19-éig, naponta 10 és 18 óra között tekintheti meg a kolozsvári, vagy a kincses városba látogató közönség a Sapientia EMTE Tordai úti épületében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!