Márton Evelin Szalamandrák éjszakái című, a csíkszeredai Bookart Kiadó gondozásában megjelent regényét mutatták be szerda délután a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban.
2015. november 26., 19:172015. november 26., 19:17
Vida Gábor író, a kötet szerkesztője visszaemlékezett, hogy egyetemista korában Cs. Gyimesi Éva tanára kérdésére, hogy miről is szeretne ő regényt írni, azt válaszolta: az egészről.
„Ezt a fajta allűrt képviseli minden regényíró, a regények, ezek a súlyos tompa tárgyak, szándékuk szerint legalábbis mindig a nagy egészről akarnak beszélni” – mondta Vida. A közös szerkesztői munka egy évet is felvett, ezalatt a szöveg a gyakori levélváltások nyomán sokat változott, de elmondható róla, hogy „az egészről” szól.
Az író néhány szóban összefoglalta ezt az egészet: a könyv Romániáról szól, úgy, ahogyan azt ő, Márton Evelin látja, emellett a barátságról, a generációjáról (a ’80-as évek első felében születettek), a Romániában előforduló nációkról és ezek együttéléséről, szerelemről, halálról. „Semmi, az irodalom számára új témát nem tudtam kitalálni” – tette hozzá. Vida kérdéseire azt is elmondta, hogy arról is szó van a regényben, hogy meg lehet-e menteni egy barátságot, hiszen a mély kapcsolatokban óhatatlanul megbántjuk egymást.
Vida szerint az európai irodalom mintegy 96 százaléka a férfi-nő szerelemről szól, a maradék pedig a háborúról és egyéb félreértésekről, Márton Evelin regényében viszont – az erdélyi irodalomban a mai napig párját ritkító módon – a homoszexualitásról is szó esik. Az írónő elmondta: nem azért írt ilyesmiről is, mert ez ma divatos lenne, hanem mert mindig is voltak homoszexuális emberek, akkor is, amikor ez törvénytelen volt, holott igazából ez természetes. „Ebben élünk, ezt el kell fogadnunk. A legszebb ideje lenne, hogy túltegyük magunkat a prüdérián” – mondta.
Márton Evelin egyébként kolozsvári születésű, de több mint 10 évig Bukarestben élt rádiósként – mint mondta, nem erdélyinek, hanem romániainak tartja magát, nem fél új helyeket felkeresni az országban. De nemcsak Romániában szeret utazgatni, hanem a világ távolabbi pontjaira is. A regényben például egy afrikai szál is van, és ez azért volt lehetséges, mert az író maga is járt Afrikában, nem is tud olyan helyről írni, amit nem látogatott meg személyesen.
A cím egyébként arra utal, hogy a főhős (aki egyben a narrátor is) szerint mindannyian a szalamandrákra hasonlítunk, folyton elvágyódunk az otthon biztonságából, anélkül viszont életképtelenek vagyunk.
Új filmkoncertekkel jelentkezik a 23. alkalommal tartandó Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), ezek közt egy elveszettnek hitt Drakula-film remake-je is szerepel, amelyet a Sapientia egyetem kolozsvári alkotói jegyeznek.
Nagyszabású produkcióra készül a Kolozsvári Magyar Opera: május 30-án mutatják be a Jézus Krisztus szupersztár című előadásukat.
Az évad utolsó nagyszínpadi bemutatójára készül a színház Szigligeti Társulata: Lewis Carroll jól ismert abszurd meseregényét, az Alíz Csodaországbant a Kossuth-díjas Zsótér Sándor rendezte színpadra.
Legújabb, Kaktuszvirág című előadását mutatta be hétvégén a nagyváradi Szigligeti Társulat, amely más Bihar megyei helyszínekre, Székelyhídra és Nagyszalontára is elviszi a vígjátékot.
Az úgynevezett „kis magyar világ” időszakában, 1940 és 1944 között, Észak-Erdély visszacsatolásakor készített fényképekből nyílik tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban április 24-én, szerdán 17 órakor.
Eugène Labiche A Lourcine utcai gyilkosság című darabjának bemutatójára készül a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulata, a premiert április 22-én, hétfőn este 7 órától láthatják az érdeklődők a színház nagytermében.
Az Erdélyben született ikonikus színésznő, Kiss Manyi személyes levelezését, fényképeit, iratokat tartalmazó, Kolozsváron található hagyatékát kutatják és népszerűsítik a Babeș–Bolyai Tudományegyetem hallgatói.
Újraindul a Kolozsvári Állami Magyar Színház tíz éve kezdeményezett, egy időre abbamaradt beszélgetős-főzős sorozata, amelyben színészek faggatnak színészeket.
Négy életnagyságú rekonstrukciót is bemutat a kréta kor végén Erdélyben élt hüllőkről a Maros Megyei Múzeum Természettudományi Osztályának új időszaki kiállítása, amely szeptember végéig tekinthető meg.
A Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulójára szervezett indiai programsorozat keretében nyílt kiállítás Gazdáné Olosz Ella kovásznai textilművész alkotásaiból a kalkuttai Ázsiai Társaság székhelyén.
szóljon hozzá!