Életének 85. évében elhunyt Marosi Barna marosvásárhelyi író, újságíró. A Magyar Művészeti Akadémia tagja hétfőn távozott az élők sorából.
2015. december 22., 18:422015. december 22., 18:42
Marosi Barna 1931 szeptemberében született Marosvásárhelyen. A középiskolát szülővárosában, a Református Kollégiumban végezte 1950-ben, majd 1954-ben a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen szerzett kémia szakos diplomát.
Újságírói pályáját az Előre szerkesztőségében kezdte rögtön az egyetem elvégzése után, ahol négy évig tevékenykedett. A magyarországi 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartása miatt fegyelmi úton eltávolították a sajtóból. Előbb a bukaresti Reactivul vegyi üzem munkása (1958–59), a marosvásárhelyi cukorgyárban kémikus (1959–68), majd 1968-tól az Előre utazó riportere volt. 1989 decemberétől 1993-ig a Romániai Magyar Szó új folyamának szerkesztő-publicistája. 1996–1998 között a Duna Televíziónál főszerkesztő, majd külpolitikai műhelyvezető, 1998–2000 között alelnök. Marosvásárhelyen élte le életét, 2005 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Első írását a marosvásárhelyi Vörös Zászló közölte 1951-ben. Riporterként a Románia minden tájegységére kiterjedő iparosítás és urbanizáció mindennapjait mutatta be közvetlen emberi sorsokon keresztül. Dános Miklóssal közösen írta a Két hét a Dunán című riportkönyvet 1957-ben, Beke Györggyel és Cseke Péterrel közösen szerepel az Emberarcok című riportkötetben (1976).
Saját riportgyűjteményei közül kiemelkedik a Megbolygatott világ, melyben többek között felidézi az elmúlt századfordulóról Bernády György Marosvásárhely polgármesterségének városépítő hagyományát. Az Előre Kiskönyvtára szerkesztőbizottságának tagja, több riport-antológia, így a Hazánk új arca (1986), Sokágú termőfa (1986), Tenni és teremteni (1987), Jövőépítők (1987) közli írásait. Más önálló kötetei: Kapu utca 10. (kisregény, 1965); Sújtólégben – rezesbandával (Zsil-völgyi napló, 1979).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Budapest, Zágráb, Prága és Sepsiszentgyörgy után Csíkszeredában folytatódik a Magyar Nemzeti Múzeum nagyszabású időszaki kiállításának, a Magyar Menyasszonynak az „utazó kapszula tárlata”.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban mutatják be a Dr. Fejér Sándor második világháborús levelezéséből készült kötetet.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 4–5-én esedékes tisztújítása előtt annak romániai területi szervezete, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) is megválasztotta új vezetőségét.
79 éves korában meghalt Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a Nemzet Művésze, a magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója.
A Kolozsvári Magyar Opera immár 5 éve lehetővé teszi erdélyi és partiumi települések lakói számára, hogy megismerkedhessenek a zenés színház varázsával.
Négy helyszínen, több mint húsz előadással várja a közönséget a június 26. és július 4. között megrendezendő Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja, amelynek idei díszvendége a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata lesz.
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!