Kifejtette: hagyomány a kolozsvári dalszínházban, hogy minden évben magyar mű bemutatásával kezdik az új idényt. A következő bemutatóra október 9-én kerül sor, ekkor Mozart Figaro házassága című operáját tekinthetik meg az érdeklődők. Ez azért is újdonság, mert már több mint húsz éve nem volt Mozart-bemutató a Kolozsvári Magyar Operában.

Decemberben az első premier a Szentivánéji álom című táncjáték lesz, majd 30-án Letshow címmel a szilveszteri kabarét mutatják be. Az opera 2015. március 29-én előadja Kálmán Imre A bajadér cimű operettjét, az évad második felének programja ugyanakkor még nem végleges.

Szép Gyula egyelőre annyit árult el, hogy tervezik Tóth Péter Árgyélus királyfi című gyerekoperájának bemutatóját. Hozzáfűzte: az idei ősz kiemelt produkciója a Budapesti Operettszínház kolozsvári fellépése lesz: október 26-án Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjét mutatják be a kolozsvári társulattal közösen.

Takács Aranka a Kolozsvári Magyar Opera kommunikációs referense bejelentette: idén megújult az opera arculata is. Mint részletezte: új, letisztult logója lett az intézménynek, amely az opera dinamizmusát és klasszikus eleganciáját kívánja sugallni. Az arculatváltás a népszerűsítő anyagokon is tetten érhető, mindezzel azt kívánják üzenni, hogy az opera egyedi, előkelő, mégis elérhető minőségi szórakozás. Ennek jegyében új, a www.magyaropera.ro címen elérhető honlappal várják az érdeklődőket.

Takács Aranka elmondta: az opera az alternatív programjait is folytatja, így továbbra is lesz havonta nyílt nap, amikor az érdeklődők idegenvezetés mellett nyerhetnek bepillantást a kulisszák mögé. Idén is lesz családi hét az operában, megtartják a gyerekeknek szánt tematikus rajzversenyt is, illetve októberben a kolozsvári diákok díjmentesen tekinthetik meg a Trubadúr vagy a Bizánc című előadást.

Szép Gyula elmondta, a Bizánc című opera alapjául Herczeg Ferenc azonos című színdarabja szolgált. A darabot nagy sikerrel játszották a Kolozsvári Nemzeti Színházban: 1905. és 1943. között kilenc különböző rendezésben állították színpadra.

Selmeczi György, az opera szerzője elmondta: a mű cselekménye a Bizánci Birodalom utolsó huszonnégy órájában, Konstantinápoly végső ostromának ideje alatt játszódik 1453. május 26-án. Szerinte a kereszténység első nagy kudarcát eleveníti fel a darab, amellyel együtt elbukik az egységes Európa illúziója is.

Hozzáfűzte: párhuzamba lehet állítani a korbeli és a jelenlegi társadalmat jellemző morális válságot, a darab témája ugyanis az értékek relativizálódása, valamint általánosan az értékvesztés, amely a mi korunkat is meghatározza.