Grecsó Krisztián Megyek utánad című legújabb regénye elő- és utóéletének kulisszatitkaiba engedett betekintést Nagyváradon a péntek esti Törzsasztal, amelyen Kőrössi P. József moderátor ezúttal a budapesti íróval beszélgetett.
2014. október 19., 19:232014. október 19., 19:23
A sokak számára a Nők Lapjából is ismerős történetek során Daru és a nők viszonyát követhetjük nyomon. A regény elején Daru még kiskamasz, aki egyszer csak arra eszmél, hogy barátnője hamarabb érik nála, ami által viszont elvész az addig fennálló paradicsomi állapot, és a fiú immár soha többé nem fogja tudni, hogy a fokozatosan nővé váló lányok mit is akarnak pontosan.
Grecsó célja a regénnyel – mint a beszélgetésen elhangzott – tulajdonképpen a visszatekintés volt, meg akarta nézni korábbi énjeit, egoállapotokat, hiszen az évek során olyan fokú átalakuláson megyünk keresztül, hogy visszafele úgy nézhetünk egykori önmagunkra, mintha valaki más lenne ott.
Az író a könyv megjelenése óta pedig azt tapasztalta, hogy egy idő után az olvasó is elkezdi önmaga értékelését. Volt olyan eset is, amikor ismerőse jelezte, hogy a felesége a könyv hatására kezdett el korábbi kapcsolatairól mesélni, igaz, a férfi meg is kérte Grecsót, hogy többé ne írjon ilyeneket, mert nem kíváncsi ezekre a dolgokra – tette hozzá az író humorosan.
A történetek egyébként a Pletykaanyu című korábbi kötethez hasonlóan a dél-alföldi Viharsarokba kalauzolnak el, a periféria a szerző mostani hősei számára is meghatározó. A nyolc fejezetből összeálló regény során viszont csak Daru fejébe látunk bele, általa ismerkedünk meg a nőkkel is, akikkel összehozta az élet, és csak annyit tudunk meg róluk, amennyit a főhős megért belőlük. Hogy Daru mennyire azonos Grecsó Krisztiánnal, ezúttal sem tudhattuk meg, az író viszont annyit elárult, hogy vett egy-két példát a valóságból, és azokat írta át.
A beszélgetésen ugyanakkor elhangzott, hogy különösen jó év az idei a magyar irodalomban, számtalan jó könyv látott napvilágot. Grecsó – aki az Élet és Irodalom munkatársa – szerint viszont az kellene, hogy Nádas Péter megkapja végre az irodalmi Nobel-díjat, az ugyanis hatalmas lendületet adna az egész magyar irodalomnak. „Hátha majd jövőre”, zárta a gondolatot a szerkesztő.
Ég és Föld címmel nagycsütörtöki koncertsorozatot szervez az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány. Az erdélyi és székelyföldi templomokban tartandó eseményeken az „égi, szakrális, nagyheti kompozíciókat éneklő kórushoz társul a földi népművészet”.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház 2024. május 19-26. között tizenötödik alkalommal rendezi meg a TESZT Temesvári Euroregionális Színházi Találkozót.
„A háború és a művészet ellentétek, ahogy a háború és a béke is azok – ez ilyen egyszerű. A művészet béke” – fogalmaz színházi világnapi üzenetében Jon Fosse norvég író.
„Vannak, akik attól tartanak, hogy az újabb és újabb technikák, műfajok háttérbe szoríthatják a színházat. Én nem félek ettől. Abban hiszek, hogy a pillanat művészete, annak élő jelenléte halhatatlan” – fogalmazott a Krónika megkeresésére Balázs Attila.
Húsvétra hangoló kiállítást és koncertet szerveznek március 28-án, nagycsütörtökön 18 órától Sepsiszentgyörgyön az evangélikus templomban – közölték a szervezők.
Elhunyt 80 éves korában Eötvös Péter Szent István Renddel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus, a magyar és nemzetközi kortárs zene kiemelkedő alakja – tudatta a család vasárnap az MTI-vel.
Nicolae Manolescu irodalomkritikus és irodalomtörténész, a Romániai Írószövetség elnöke 84 éves korában hunyt el szombat este. Halálhírét Cristian Tudor Popescu újságíró tette közzé közösségi oldalán.
Kovács András Ferenc költészeti díjat alapít a Látó szépirodalmi folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány a 64 éves korában elhunyt erdélyi magyar költő emlékére – jelentették be az alapítók pénteken Marosvásárhelyen.
A közösséget állítja a középpontba a színházi világnapon a Kolozsvári Állami Magyar Színház, amely idén jótékonysági gyűjtést is szervez a színházi ünnepen.
A film, amelyről már hetekkel a bemutatója előtt egy nemzet rendelkezett politikai alapon sommás véleménnyel – az 1848. március 15-én történt eseményeket feldolgozó Most vagy soha! vélhetően így kerül majd be a magyar mozitörténetbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!