Kolozsvári színész, Molnár Levente is szerepel Nemes Jeles László Saul fia című filmjében, amely bekerült a 68. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába.
2015. április 16., 19:552015. április 16., 19:55
A magyarországi film 1944-ben játszódik, és az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar rabjáról, Saul Ausländerről szól.
A Sonderkommandók a náci haláltáborokban javarészt zsidó foglyokból álló munkacsoportok voltak, tagjait arra kényszerítették, hogy összegyűjtsék és elégessék a meggyilkoltak holttestét. Molnár Levente a Krónikának elmondta: a filmben az egyik hőst, Ábrahámot alakítja.
A Sonderkommando néhány tagja éppen egy lázadást készít elő, amikor a főhős, Saul a halottak között felfedezi fia holttestét is. „Ekkor a sokáig tervezgetett akció is veszélybe kerül, hiszen Saul a fejébe veszi, hogy megadja fiának a végtisztességet, eltemeti őt, ami az adott körülmények között nem egyszerű. Az általam alakított Ábrahám a lázadás főszervezője, Saul jó barátja” – foglalta össze az alaptörténetet Molnár Levente.
A színész elmondta, hogy régóta érdekli a korszak, de nehéz, megterhelő volt számára a munka. „Ma sem értem, miként történhetett meg ez az egész, hogy mi, emberek, hogyan voltunk képesek véghez vinni ezt a szörnyűséget” – fogalmazott.
Nemcsak a téma miatt volt azonban megterhelő a munka, hiszen Molnár Leventének három hónap alatt 25 kilót kellett leadnia a szerep kedvéért, amit étrendváltoztatással és testmozgással ért el. A forgatás Budapesten, a Duna-parton, épített díszletek között zajlott, közben azonban a színész a Kolozsvári Állami Magyar színházban is rendszeresen fellépett, így rengetegszer megtette a Kolozsvár–Budapest- távot a forgatás idején. Ám, mint mondta, kutyájával együtt hősiesen állta a sarat.
A szereplehetőséggel egyébként a castingigazgató kereste meg, a próbafelvételek után pedig meg is kapta munkát. A szereplőválogatás csaknem másfél évig zajlott, a főbb szerepekben a magyarokon kívül német, amerikai, izraeli, lengyel, szlovák, illetve osztrák származású színészek is feltűnnek.
A film főszereplője a magyar származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Röhrig Géza. Molnár Levente elmondta: nagyon jó volt együtt dolgozni a rendezővel és a stábbal. A teljes alkotást egyébként még nem látta, csak részleteket belőle, és – bár egyelőre nem tudja, hogy a kolozsvári színházban alakított szerepei engedik-e – nagyon szeretne ott lenni a film cannes-i bemutatóján.
„Természetesen megnyerjük” – tette hozzá viccesen a színész. Nemes Jeles Lászlónak ez az első nagyjátékfilmje, magyar elsőfilmesek utoljára a hatvanas évek végén kerültek egyből a cannes-i versenybe (1967 – Tízezer nap, Kósa Ferenc; 1968 – Feldobott kő, Sára Sándor). A Saul fia operatőre Erdély Mátyás volt, akinek ez már az ötödik jelenése a fesztiválon három Mundruczó-film (Johanna, Delta, Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv) és a mexikói Miss Bala után.
A 68. cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramját egyébként csütörtök délelőtt jelentették be, az Aranypálmáért többek között Gus Van Santtel, Paolo Sorrentinóval, Joachim Trierrel, és Todd Haynesszel verseng a magyar filmes. Az Egy bizonyos nézőpontból (Un Certain Regard) nevű szekcióba egy román filmet, Corneliu Porumboiu Comoara című alkotását is meghívták.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
A 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar író kapja „apokaliptikus terror közepette a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látnoki műveiért” – közölte a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csütörtökön Stockholmban.
A Bánság polgári világát idézi meg a pénteken nyíló temesvári kiállítás, amely fotók, bútorok, ruhák és relikviák révén mutatja be a térség meghatározó családjait, köztük a Pogány és Kimmel famíliát. A megnyitó díszvendége a 90 éves Pogány András lesz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!