
Kolozsvári színész, Molnár Levente is szerepel Nemes Jeles László Saul fia című filmjében, amely bekerült a 68. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába.
2015. április 16., 19:552015. április 16., 19:55
A magyarországi film 1944-ben játszódik, és az auschwitzi Sonderkommando egyik elképzelt magyar rabjáról, Saul Ausländerről szól.
A Sonderkommandók a náci haláltáborokban javarészt zsidó foglyokból álló munkacsoportok voltak, tagjait arra kényszerítették, hogy összegyűjtsék és elégessék a meggyilkoltak holttestét. Molnár Levente a Krónikának elmondta: a filmben az egyik hőst, Ábrahámot alakítja.
A Sonderkommando néhány tagja éppen egy lázadást készít elő, amikor a főhős, Saul a halottak között felfedezi fia holttestét is. „Ekkor a sokáig tervezgetett akció is veszélybe kerül, hiszen Saul a fejébe veszi, hogy megadja fiának a végtisztességet, eltemeti őt, ami az adott körülmények között nem egyszerű. Az általam alakított Ábrahám a lázadás főszervezője, Saul jó barátja” – foglalta össze az alaptörténetet Molnár Levente.
A színész elmondta, hogy régóta érdekli a korszak, de nehéz, megterhelő volt számára a munka. „Ma sem értem, miként történhetett meg ez az egész, hogy mi, emberek, hogyan voltunk képesek véghez vinni ezt a szörnyűséget” – fogalmazott.
Nemcsak a téma miatt volt azonban megterhelő a munka, hiszen Molnár Leventének három hónap alatt 25 kilót kellett leadnia a szerep kedvéért, amit étrendváltoztatással és testmozgással ért el. A forgatás Budapesten, a Duna-parton, épített díszletek között zajlott, közben azonban a színész a Kolozsvári Állami Magyar színházban is rendszeresen fellépett, így rengetegszer megtette a Kolozsvár–Budapest- távot a forgatás idején. Ám, mint mondta, kutyájával együtt hősiesen állta a sarat.
A szereplehetőséggel egyébként a castingigazgató kereste meg, a próbafelvételek után pedig meg is kapta munkát. A szereplőválogatás csaknem másfél évig zajlott, a főbb szerepekben a magyarokon kívül német, amerikai, izraeli, lengyel, szlovák, illetve osztrák származású színészek is feltűnnek.
A film főszereplője a magyar származású, jelenleg az Egyesült Államokban élő Röhrig Géza. Molnár Levente elmondta: nagyon jó volt együtt dolgozni a rendezővel és a stábbal. A teljes alkotást egyébként még nem látta, csak részleteket belőle, és – bár egyelőre nem tudja, hogy a kolozsvári színházban alakított szerepei engedik-e – nagyon szeretne ott lenni a film cannes-i bemutatóján.
„Természetesen megnyerjük” – tette hozzá viccesen a színész. Nemes Jeles Lászlónak ez az első nagyjátékfilmje, magyar elsőfilmesek utoljára a hatvanas évek végén kerültek egyből a cannes-i versenybe (1967 – Tízezer nap, Kósa Ferenc; 1968 – Feldobott kő, Sára Sándor). A Saul fia operatőre Erdély Mátyás volt, akinek ez már az ötödik jelenése a fesztiválon három Mundruczó-film (Johanna, Delta, Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv) és a mexikói Miss Bala után.
A 68. cannes-i filmfesztivál hivatalos versenyprogramját egyébként csütörtök délelőtt jelentették be, az Aranypálmáért többek között Gus Van Santtel, Paolo Sorrentinóval, Joachim Trierrel, és Todd Haynesszel verseng a magyar filmes. Az Egy bizonyos nézőpontból (Un Certain Regard) nevű szekcióba egy román filmet, Corneliu Porumboiu Comoara című alkotását is meghívták.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
A Nemzeti Archívum munkájának köszönhető válogatás nem csupán médiatörténeti érdekesség, hanem olyan hagyomány élő lenyomata, amely immár hivatalosan is hungarikummá vált: ez a déli harangszó.
A Kolozsvári Magyar Opera és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hivatalos partnerségi megállapodást kötött
Ötödik alkalommal tartanak könyvünnepet Sepsiszentgyörgyön, a SepsiBook könyvvásárra és kortárs irodalmi fesztiválra május közepén várják a közönséget.
Marius Andruh kémiaprofesszor lett a Román Akadémia új elnöke.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
szóljon hozzá!